5 fontos válasz a kisadózó vállalkozások tételes adójáról, azaz a KATA-ról

1. Mi a kata?

A kata KisAdózó vállalkozások Tételes Adója – a törvényelőkészítők kezdték el így nevezni – aztán elég gyorsan elterjedt. A 2012. évi CXLVII. törvény rendelkezik róla.

A kata tehát egy tételes adó. Mértéke főállású kisadózónak havi 50.000-Ft, nem főállású kisadózónak havi 25.000,-Ft a tétel – azaz az adó mértéke. 6 millió forint bevétel felett ez mellett 40 % a kata százalékos mértéke.

Főállású – nem főállású kategóriákat a törvény határozza meg. Akinek legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya van, vagy aki nyugdíjas – az nem főállásúnak minősül.

2. Kiket érint a kata?

• Elsősorban az egyéni vállalkozóként – másodsorban a betéti társaságokat, illetve ezek tagjait.
• Korlátolt felelősségű társaság, illetve tagjaik ezt az adózási formát nem választhatják.
• Feltételezhető, hogy az érintett egyéni vállalkozói, betéti társasági körnek az is jellemzője, hogy nincs alkalmazottja, tehát személyes végzik a tevékenységet.

3. Kinek éri meg a kata?

Mármint mely egyéni vállalkozóknak, mely betéti társaságoknak éri meg a kata választása? – pontosítható tovább ez a kérdés.

Van egy zóna, amely alatt és felett nyilvánvalóan nem éri meg a kata választása. A zóna alsó határát a kata fizetendő tétele jelöli ki: főállásban 12 x 50.000,-Ft = 600.000 Ft – nem főállásban 12 x 25.000 = 300.000,-Ft az éves adótétel. Ezt akkor is meg kell fizetni, ha esik, ha fúj – (kivéve persze, ha az egyéni vállalkozás szünetel.)

Persze fizetendő járulékokkal szja-s vállalkozóként – tehát nem kata alatt - is kell számolni.

Mindenesetre ha egy főállású katás vállalkozónak évi 600.000,-Ft – nem főállásúnak évi 300.000,-Ft bevétele lenne, akkor azt mind el kell fizetnie katára. (Még egyszer kiemelve: kivéve, ha szünetelést választhat).

Ebből következően évi 600 / 300 ezer forint éves bevétel felett enged csak személyes jövedelmet termelni az egyéni vállalkozó / bt. számára a kata.

Tehát ha a vállalkozásnak van egy minimálisnál nagyobb mértékű jövedelemforrása – akkor el lehet gondolkodni a kata választásán. Ez a katás zóna alsó határa.

A felső határa pedig az évi 6 millió forintos bevétel. Ez felett – bármekkora, akár százmilliós bevételig is lehet elvileg katázni, csakhát akkor a 100 millió forint bevételből 40 milliót el kellene fizetni katára – tehát nem éri meg, itt már a többi választható adózási mód mellett elveszik az adóelőnye. Maradjunk tehát a realitásoknál: 6 millió forint éves bevételig a legjobb a kata, és felette is egy picivel még mindig jó.

Itt jön a képbe az áfa: éves 6 millió forint bevételig választható alanyi adómentesség, amely azt jelenti, hogy a vállalkozás nettó értéken – áfa felszámítása nélkül számlázhat, igaz áfa levonása joga sincs, de bevallási kötelezettsége sincs. Tehát a kata az áfa alanyi mentességgel párosítva az igazán jó megoldás. Alanyi mentességi hiányában már nő az adminisztráció, és 6 millió forint felett már csökken, illetve fokozatosan eltűnik az adómegtakarítás is.

4.   Mi a kata előnye?

Az előbbiek szerint felvázolt zónában a havi 50 / 25 ezer forintos tételes adó a kata legfontosabb előnye, amellyel minden rendű és rangú adókötelezettség letudható. A vállalkozónak nincs más dolga, mint a tárgyhónapot követő hónap 12-ig elutalja az 50 / 25 ezer forint katát. Pluszban kell adni egy éves bevallást – és ennyi az adókötelezettség. Könyvelésnek elég egy kockás füzet, amelybe felírjuk a bevételeket – és ennyi.

Előnyként kell megemlíteni azt is, hogy a katás vállalkozói státusz biztosítotti jogállást ad – tehát mind az egészségbiztosításra, mind pedig a nyugdíjra ellátási jogosultságot ad. Igaz, csak egy minimális alap: 81.300,-Ft után. Ha van hátránya – ez lehet az, akit érint.

5. Mi a kata hátránya?

A minimális ellátási jogosultság mellett az lehet a hátránya, hogy fokozott ellenőrzési kockázattal jár a katás vállalkozó, illetve az ő számláját befogadó vevője számára. Aki ellenben csak lakossági szolgáltatást végez – pl. fodrászok, kozmetikusok -  tehát nem egy nagy megrendelőtől származik éves bevétele nagy része – azt ez a hátrány semmilyen formában nem fenyegeti.

Ahol viszont ezt a feltétel nem adott, ott nagyon körültekintően kell eljárni. A törvény felállít egy szigorú szabályt, és ebből kell kiindulni: ha egy katás vállalkozónak évi egymillió forintot meghaladóan származik bevétele egy megrendelőtől, és ez arányában az éves bevétele 50%-át is meghaladja, akkor a törvény azt mondja, hogy a megrendelő és a katás vállalkozó között a munkaviszony fennállását vélelmezni kell. Ez a vélelem megdönthető, a törvény felállítja ennek szempontrendszerét.

Vállalkozásra fel és sok sikert kívánok!

Gál Andrea

Vállalkozz Itthon!