Hatalmas döntés előtt állnak a magyar családi vállalkozások
A családi vállalkozások öröklésénél általános statisztika
- 30% éli túl az első generációváltást.
- 12% a második váltást.
- 3% a harmadik váltást.
Ez különösen akkor fájdalmas, ha megnézzük, hogy ezek a működő cégek milyen küzdelmeken vannak már túl. Az általános, nemzetközi statisztikai túlélési arányt, örökösödési dilemma nélkül
- 50% éli túl az 5. évet
- 35% a 10. évet, és
- 25% a 20. évet.
Így feltételezve, hogy 1.000 cég alakult 1995-ben, ahol a tulajdonos most változik, akkor az egyébként sikeresen megmaradt 250 vállalkozásból átlagosan 8 marad a harmadik generációváltás végére. De az első utódlás is több céget visz a sírba, mint 10 év piaci küzdelem...
Nyugat-Európában az ötödik generációváltás megy végbe, amikor nálunk az első. Ugyanakkor ez a probléma természetszerűleg újra- és újra felmerül. Svájcban például minden 4. vállalkozás, azaz kb. 50.000 családi cégnél vetődik fel, hogy a cégtulajdonosnak utódot kell találni, nyugdíjazás miatt. Ez a szám az Egyesült Államokban több, mint 7 millió a következő 15 évben. Persze nagyon nem mindegy, hogy megvan-e a kialakult módszertana vagy nincsen.
Melyek lehetnek a megfelelő stratégiák?
- Átveszi egy családtag
- Külső ügyvezető foglalkoztatása, megmaradó családi tulajdon mellett
- Beolvadás egy másik cégbe
- Menedzsment kivásárlás
- Értékesítés szakmai vagy pénzügyi befektetőnek
A nagy nehézség, hogy az első változattól eltekintve minden esetben tiszta, jogszerű gazdálkodás szükséges, átlátható jövedelmi szerkezettel. Nos, ez jelentős kívánnivalót hagy maga után a hazai cégvilág számos szereplőjénél. Egy olyan országban, ahol a rejtett gazdaság - a be nem jelentett jövedelmek aránya - a GDP-nek ma is közel 20%-a. Még 10 éve is a becslések szerint a minimálbért keresők fele egyéb jövedelemmel is rendelkezett. Márpedig ehhez "fekete kasszának", "B pénztárnak" lennie kellett a vállalkozásoknál. Ugyanakkor az SZJA kulcsok mérséklése valamelyest csökkentette ezt az arányt, de igazán a cégeladás lehet az a pont, amikor a teljes kifehérítés elkerülhetetlen lesz.
Legalább ekkora kihívás, hogy a tulajdonos-alapító ösztöneire, illetve személyes karizmájára alapozott üzletvitel továbbvihető-e. Mitől lesz karizmatikus egy vállalkozó? Magabiztosság, szenvedély, energia, motiváció és inspiráció. Vajon ez genetikailag továbbvihető? Aligha automatikus... Bár vannak elemzések, amik azt mutatják, hogy ez tanulható, az biztos, hogy évek kérdése. A legtöbb szakértő 7 évre teszi a teljes cégátadás időigényét...
Ugyanakkor a második generációs családi cégvezetőktől már jobban el is várt, hogy a tudatosságra építsenek. Nem a nagy ötlet, a bátor kockázatvállalás lesz a fő hangsúly - persze részben mindig megmarad -, hanem a hatékony végrehajtás, a munkaszervezés, a tudatos márkaépítés, a nemzetközi technológiai trendek ismerete, a nyelvtudás. Így a műhelyből induló első vállalkozóból irodában dolgozó második generáció lesz.
A családi vállalkozásoknál elhangzó, tipikus szülő-gyermek helyzetek. Mindegyike elhangzott.
- Érzelmek és munkahely keveredése - "Nem akarom elmondani neki, amit gondolok a munkájáról, mert tudom, hogy mennyire fájna neki".
- Hitegetés, időhúzás - "Visszavonulok a napi munkától, de azért minden nap itt leszek, hogy rajta tartsam a kezem a dolgokon."
- Félelem, féltés - "Egyedül vagyok, nehéz életem volt. Annyira aggaszt, hogy inkább kiszúrok vele, semmint jót teszek vele."
- Fiú-lány kérdés - "Nem adhatom át neki a cégvezetést, mert ez egy férfiszakma, senki nem fogadná el a lányomat."
- Szakmai erőszak - "Mondtam apának, hogy nem érdekel annyira, de kiskoromtól erre nevelt, ezért a kedvéért beálltam."
- Válás utáni szerepek - "Az új feleségétől származó gyerekét is ide akarja hozni, nagyon nem tudom, hogyan fogjuk szétosztani a felelősségeket".
A megkerülhetetlen, legolcsóbb, de legnehezebb megoldás: beszélgetni, őszintén.
A nyílt, tiszta beszéd mindennek az alapja. És bár meglehetősen triviálisnak tűnik, a legtöbb családi vállalkozás számára ez a legnehezebb kihívás. Alapvető kérdés, hogy valóban (!) akarja-e a gyermek folytatni a vállalkozást, csak fél megmondani. Vagy, hogy a szülő tényleg neki szánja-e.
Fontos hangsúlyozni a közös értékeket, melyek összekötnek. A család tud lenni a legerősebb kötelék, amiért a legtöbbet tesz meg a vállalkozó, ugyanakkor meg kell tanulni ezzel tudatosan is élni. Az unokával tölthető idő, az egymás iránti feltétel nélküli szeretet és bizalom, mind érzelmi töltést tud adni, közös szilárd alapot.
Végezetül rendkívül fontos, hogy a családtagok képesek legyenek ne csak a vállalkozás körül forogni. Ez is óriási kihívás, sokszor őrlődnek fel családi cégek azon, hogy a problémákról van szó otthon is, és elvesznek a privát pillanatok.
"Minden apának fejben kell tartania, hogy a fia nem a tanácsát, hanem a példáját fogja követni." - Charles F. Kettering
Szerző: Barta Balázs, ügyvezető igazgató, Pannon Gazdasági Hálózat
