Mi dolga egy kisvállalkozónak a reklámadóval?

Első ránézésre a reklámadó azoknak a cégeknek okozhat fejfájást, melyek reklámok közzétételével foglalkoznak: reklámcégek, tévé- és rádiószerkesztőségek, lapkiadók számára jelent terheket a törvény. De ez csak a látszat: mert a reklám ennél sokkal több is lehet. Ha van egy weboldalunk, ahol megjelenik egy idegen hirdetés; ha a cégünk prospektusába bekerül egy partner ajánlata, az már mind reklám.

A törvény ráadásul nem csak a reklám közreadását tárgyalja, hanem bizonyos feltételek mellett a saját magunk reklámozására költött pénzt is megadóztatja. A reklámadó tehát mindenkinek feladatot ad, aki a legkisebb reklámot is közzéteszi, vagy saját magáról bármilyen reklámot készíttet. Egy céges logóval ellátott naptár, egy toll, jegyzettömb, weboldal, bármi, ami reklámcélból készül, már a törvény hatálya alá sorolja a vállalkozást. Ez volt a rossz hír.

A jó hír viszont az, hogy a legtöbb esetben fizetni csak a legnagyobb vállalkozásoknak kell, a kisvállalkozók számára mindez legtöbbször csak némi papírmunkát jelent.

Adózás reklám közzététele es​etén

Aki reklámot megjelentet, annak a számára a reklámozásból származó nettó árbevétel a reklámadó alapja. Adót csak a 100 millió forintot elérő adóalap fölött kell fizetni. Az adó ekkor 5,3 százalék. ez azt jelenti, hogy akinek nincs reklámozásból származó, legalább 100 millió forintos árbevétele, annak nem kell sem adót fizetnie, sem bevallást tennie.

Bár bevallást sem kell tenni, ha valakinek a bevétele nem éri el ezt a 100 milliós határt, teljesen átsiklani mégsem lehet a reklámadó felett. Ugyanis ha nincs semmi adminisztráció, akkor mi alapján jelenti ki a vállalkozás vezetője, hogy az adóalapjuk nem éri el a határt?

Ha a vállalkozás árbevétele eleve nem éri el a 100 millió forintot, akkor egyszerű a helyzet. A cégvezető írjon egy nyilatkozatot arról, hogy mivel árbevételük nem érte el az adóköteles határt, ezért a vállalkozás adófizetésre nem kötelezett.

Ugyanezt a nyilatkozatot megteheti az a cégvezető is, akinek a vállalkozása 100 millió forint fölötti eredményt ért el, de ez nem reklámozásból származó bevétel. Ő is nyilatkozhat, hogy a reklámadó hatálya alá eső adóköteles bevétele nem érte el a meghatározott mértéket.

(Ezeket a nyilatkozatokat nem a NAV írja elő, csak mi tanácsoljuk a használatukat. Egy adóellenőrzés során mindig akkor kerül a vállalkozó a legrosszabb helyzetbe, ha az ellenőr kérdésére nem tud megfelelni. „Mi igazolja, hogy a vállalkozás nem tartozik a reklámadó hatálya alá?” – teheti fel a kérdést a NAV ellenőre. A vállalkozó erre két dolgot tehet: vagy hebeg-habog, vagy magabiztosan előhúz egy előre megírt nyilatkozatot a témában. )

Saját reklám köz​zététele

Reklámra szinte minden vállalkozás költ valamennyit. Reklám a céges póló vagy reklámtoll is, meg a céges honlap elkészítésének az ára is. De ide tartozik a már említett matricázás is, akkor is, ha a pótkocsi csak a saját vállalkozás hirdetését hordozza magán. Ez mind alapja a reklámadónak.

Saját célú reklám esetén az adóalap a reklámra költött pénz (a törvény szerint pontosan a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség). Ide tartozik a reklámanyag tervezésének, gyártásának, terjesztésének összes költsége. A nem levonható áfát is ide kell sorolni.

A saját reklámozás költsége szintén csak a nagyobb hirdetők számára lett adóköteles. A kulcsok ugyanazok, mint reklám közreadása esetén: 100 millió forint alatt nulla, 100 millió fölött 5,3 százalék.

Ha egy vállalkozásnak a teljes évi összes költsége nem éri el ezt a 100 milliós szintet, akkor ezt a tételt is egyszerűen igazolhatja. Ha összesen nem költöttem többet 100 milliónál, akkor biztosan nincs 100 milliós az adóköteles kiadásom. Ha viszont ennél nagyobb a cég költségvetése, akkor már nem lehet megúszni, valamilyen külön nyilvántartást kell vezetni a reklámcélú kiadásokról. Bár adóbevallást nem kell adni és adót sem kell fizetni, egy ellenőrzés során tudni kell igazolni, hogy miért nem alanya a vállalkozás a reklámtörvénynek. A reklámcélú kiadásokról tehát érdemes külön nyilvántartást vezetni.

Ha nincs nyilatkozat, adózni kell a reklám megrendelése után is

Túl szép volna, ha a reklámadó ennyire egyszerű lenne. Vannak olyan esetek, amikor a vállalkozásnak mégis csak adóznia kell saját maga reklámozása után is.

Alapszabály, hogy amikor feladunk egy reklámot, akkor a hirdetést befogadó vállalkozásnak nyilatkoznia kell arról, hogy a reklámadót megfizeti, vagy, hogy adókötelezettség nem terheli (mert pl. nincs akkora bevétele). Ezt a nyilatkozatot bármilyen formában át lehet adni: a reklámról kötött szerződésen, a számlán, vagy más okiraton is.

Ha nincs nyilatkozat, akkor havi 2,5 millió forint reklámra költött pénz fölött adót kell fizetni. Az adó a 2,5 millió forint feletti rész 5 százaléka. Tehát, aki pl. havi 3 millió forintot költ hirdetésre (és nem kap nyilatkozatot), az az 500 ezer forint 5 százalékát, azaz 25 ezer forint reklámadót fizet. Ez a kötelezettség főleg azokat érinti, akik sokat költenek internetes hirdetésekre. A Google, a Facebook biztosan nem fog a magyar törvények szerinti nyilatkozatot kiállítani és magyar reklámadót fizetni. Aki tehát sokat költ ezeken a helyeken, annak adóznia is kell a költései után.

Igaz, ezen a területen egy könnyítést is kapott a reklámtörvény: ma már nem csak a nyilatkozat megléte mentesít az adófizetés alól, de az is, ha a megrendelő igazolni tudja, hogy kérte ennek a nyilatkozatnak a kiállítását és ezt a NAV-nak is bejelentette. Ezzel valójában az interneten hirdetőket mentesítették az adófizetés alól. A mentesítés ára, hogy a reklámköltésekről pontosan be kell számolni az adóhivatalnak.

A nyilatkozat kiállítása alól még egy módon lehet mentesülni. A reklámmal foglalkozó vállalkozásokról a NAV nyilvántartást vezet. Amelyik cég szerepel ebben a nyilvántartásban, annak nem kell nyilatkozatot kiállítania. A nyilvántartásba azok kerülnek be, akik adtak be reklámadó-bevallást, vagy a NAV-nak nyilatkoztak, hogy az adott évben adófizetési kötelezettségük nincs.

Mindenki másnak nyilatkoznia kell, ha reklámot tes​z közzé

A NAV-nál regisztrált reklámcégeken kívül tehát mindenki másnak nyilatkoznia kell a reklámadóról, ha bármilyen hirdetést tesz közzé. A törvény nem fogalmaz meg alsó határt, elvileg a legkisebb hirdetés elfogadása után is nyilatkozatot kell tenni (a legegyszerűbb ezt a számlán feltüntetni). Az is hirdetésnek számít, ha egy weboldalra felteszem egy másik vállalkozás linkjét.

Forrás: http://kkv-press.hu/mi-dolga-egy-kisvallalkozonak-a-reklamadoval/