A munka jövője az energetikai szektorban tevékenykedő, regisztrált villanyszerelők vonatkozásában
A kompetenciafejlesztés különös tekintettel a technológiai fejlődésre, automatizációra, digitalizációra, a változó készségigényekre, az idősödő munkavállalókra, valamint a globális változásokra koncentrál, amely eddig több mint 200 villanyszerelő számára nyújtott szakmai-munkaerőpiaci szolgáltatást.
A rendelkezésre álló szakemberek hiánya országosan egyre súlyosabb gondot okoz a gazdaságnak, az építőiparnak és a lakosságnak is a villanyszerelési munkák ellátása területén is. A foglalkoztatók, a vállalkozások komoly munkaerőhiánnyal küzdenek, így a meglévő, tapasztalt, regisztrált villanyszerelők szaktudásuk munkaidejük hatékony kihasználását egyes részfolyamatok - főleg az ügyviteli-adminisztrációs tevékenységek - elektronikus útra terelésével igyekeznek megoldani. Ehhez az érintett régiókban területileg illetékes elosztói engedélyes szolgáltatók on-line bejelentési, ügyintézési felületek fejlesztésével, és azok használhatóságának növelésével igyekeznek hozzájárulni.
Az elektronikus ügyviteli-adminisztrációs tevékenységek ellátásához azonban a regisztrált villanyszerelők jelentős része nem rendelkezik megfelelő tapasztalattal, digitális kompetenciákkal, készségekkel. A 2020-ban megjelenő COVID-19 pandémia a digitalizáció, az elektronikus ügyviteli folyamatok használatára vonatkozó igényeket felerősítette, amelyre válaszul a regisztrált villanyszerelők által végzett tevékenység ügyviteli-ügyintézési folyamatainak elektronikus útra terelése iránt jelentősen megnőtt az igény.
A GINOP-5.3.5 projekt keretében a 2020.03.01-i projektindítást követően megvalósult a 200 fős kérdőíves felmérés a kommunikációs, ügyviteli, bürokratikus, munkavégzési folyamatokról, a regisztrált villanyszerelők ügyintézési szokásairól, illetve ezzel párhuzamosan elvégezték az online kommunikáció előnyeinek iparág és szakma specifikus felmérését és kutatását, a legjobb gyakorlatok összegyűjtését. Erre építve a MEE VET elkezdte a szakmai módszertanok és megoldási javaslatok kidolgozását, a piaci és a digitális fejlődési irányoknak történő megfeleléshez a fejlesztési-képzési lehetőségek vizsgálatát.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a regisztrált villanyszerelők több mint 95%-a nyitott az elektronikus felületen történő kommunikációra, azonban a 45-50 év feletti korosztály – azon belül is elsősorban a szakmunkás végzettséggel rendelkező villanyszerelők – nem rendelkezik olyan szintű informatikai alaptudással és gyakorlattal, amire biztonságosan lehetne építeni az elektronikus ügyviteli folyamatokat. Emiatt a szakemberek jelentős része idegenkedik az elektronikus eszközök használatától, az ügyviteli-adminisztrációs folyamatok online felületen történő elvégzésétől, nem tapasztalták még meg az elektronikus ügyintézés előnyeit, így a regisztrált villanyszerelők döntő többsége még mindig papír alapon rögzíti a helyszíni igényfelmérést és a megfelelő igénybejelentések beküldését.
Nyitottak azonban a munkafolyamatot könnyitő, elsősorban az általuk is egyre szélesebb körben használt okostelefonokon futó applikációk használatára, a felület megismerésére, megtanulására.
Az elektronikus ügyviteli-adminisztrációs folyamatok használatát, az információ átadást ezért mind offline, mind online tananyagban szükséges volt elkészíteni, úgy, hogy a tananyagok rövidek, tömörek, célzottak, könnyen érthetőek legyenek, és a lehető legátláthatóbb, számítógépen és okostelefonon is könnyen feldolgozható módon kellett azokat elkészíteni, legyen szó akár az elektronikus ügyviteli folyamat oktatásáról vagy a műszaki ismeretek átadásáról. Szinte minden megkérdezett célcsoporttag tisztában volt az online kommunikáció előnyei közül a gyors, praktikus és kényelmes elérhetőségről, azonban nem ismertek olyan szakmai jellegű, magyar nyelvű weboldalt, amelyet munkájukhoz hatékonyan tudnának használni.
A kutatás alapján figyelembe véve a brainstorming során felvetett és kidolgozott javaslatokat és módosító indítványokat, a szakmai módszertani kiadványban kifejtett megoldási javaslatnak tartalmaznia kellett a tabletek helyett az újabb, nagyobb kijelzőjű okostelefonokra telepíthető alkalmazások, on-line felületek használatának bemutatását, és a kiemelten a 45-50 év feletti korosztály ill. a szakmunkások részére elkészítendő oktatási segédanyagok leírását ezen online felületek rutinszerű használatára.
A regisztrált villanyszerelők napi munkájuk során kapcsolatban állnak a közműszolgáltatók hálózati engedélyeseivel, akik fejlett ügyfélszolgálati és elektromos kommunikációs felületeket fejlesztettek a projekt megvalósításával párhuzamosan, az ügyintézés hatékonyságának és sebességének növelése érdekében. Ugyanakkor a fejlesztett ügyfélszolgálati, elektronikus ügyintézési megoldásokból fakadó előnyöket a projekt kezdetén sem a lakosság, sem a rendszerüzemeltetők nem élvezhették a villanyszerelők passzivitása, idegenkedése, tudás- és kompetenciahiánya miatt. A folyamat három szereplős: a lakosság, mint energiafelhasználó; a regisztrált villanyszerelő, mint munkavégző; és az energiaszolgáltatókon átívelő adminisztratív ügyintézési folyamatok kezelője, koordinátora a villanyszerelő. Ez a folyamat- és kompetenciafejlesztés a lakosság részére jelentős anyagi és időbeli nyereséget hoz a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézési eljárások miatt.
Szükségesé vált tehát a projekt keretében a regisztrált villanyszerelők munkájához szükséges naprakész információk (műszaki, technológiai és szabványismeretek) digitális formában történő újragondolása és a lehetséges elektronikus csatornák felmérése, újratervezése és kiépítése. A MEE VET GINOP-5.3.5 projektje célul tűzte ki, hogy a villanyszerelőket megtanítsa a korszerű elektronikus ügyintézési módszerek és eszközök használatára online oktatási módszertan alkalmazásával, mivel naprakész információt a leghatékonyabb digitális úton biztosítani a villanyszerelők részére.
További jellemző kockázat a villanyszerelői szakma művelőinek egyre növekvő átlagéletkora, egyre nehezebb megfelelő referenciákkal rendelkező, képzett villamos szakembert találni. Az idősebb villanyszerelők nehézkesen használják az internetet, okos eszközöket, inkább ragaszkodtak a papír alapú ügyintézéshez. Alig használják az elektronikus nyomtatványokat és az elektronikus folyamatokat. A közüzemi szolgáltatóknál fejlesztett korszerű, elektronikus ügyintézési módszereket szinte alig használják, ragaszkodtak a személyes ügyfélszolgálati, papír alapú rendszerhez, amellyel a produktív munkától vonják el az időt, és nem tudták az elvárásoknak megfelelően gyorsítani a munkafolyamatokat.
A projekt keretében ezen a szemléleten változtatni kellett, megmutatva és megtanítva a kiváló szakembereket a modern eszközök használatára, a produktív villanyszerelői kapacitás minél nagyobb arányú felszabadítása, az ügyintézési idő csökkentése és az ügyfélelégedettség növelése érdekében.
A GINOP-5.3.5 projekt keretében az alábbi szakmai tevékenység valósult meg:
2020. március folyamán kérdőíves kutatásra került sor a regisztrált szerelők körében. A kutatás célja a regisztrált villanyszerelők elektronikus ügyintézési szokásainak és az informatikai eszközök használatának felmérése volt. A kérdőívet 202 szerelő töltötte ki papír alapon és további 605 válaszolt online módon. Összeségében látható volt, hogy életkortól függetlenül a regisztrált villanyszerelők több mint 95%-a nyitott az elektronikus felületen történő kommunikációra.
Az alapadatokból kiderült, hogy elsősorban az 50 év feletti korosztály, illetve a szakmunkás végzettséggel rendelkezők nem rendelkeznek olyan szintű informatikai alap tudással amire biztonságosan lehetne építeni az elektronikus ügyviteli folyamatokat, ezért idegenkednek az elektronikus eszközök használatától és nem bíznak ezen folyamatok előnyeiben, a regisztrált villanyszerelők döntő többsége még mindig papír alapon rögzíti a helyszíni igényfelmérést. Nyitottak azonban a munkafolyamataikat könnyitő, egyszerűen és gyorsan átlátható applikációk használatára, és azok megtanulására, amennyiben középtávon ezzel munkájuk hatékonyságát, és ezzel bevételeik mértékét is növelni tudják. A kutatásból, és a kapcsolódó brainstorming során arra derült ki, hogy a pilot képzési tananyagot mind offline, mind online tananyag formájában el kell készíteni, és hozzáférhetővé kell tenni. A tananyagoknak rövidnek, érthetőnek és egyszerűnek kell lennie. Legyen szó akár az elektronikus ügyviteli folyamat oktatásáról vagy a műszaki ismeretek átadásáról.
A megoldási javaslatnak mindenképpen tartalmaznia kellett az újabb, nagyobb méretű okostelefonokra telepíthető alkalmazások használatát, és a kiemelten 45-50 év feletti korosztály ill. a szakmunkás végzettségűek képzését az online felületek rutinszerű használatára.
A fenti kutatás, brainstorming alapján a projekt keretében megtörtént:
• on-line tananyag kifejlesztése, az oktatási módszertanok kidolgozása, pilot csoport oktatása
• on-line oktatási felület kialakítása, oktatási anyagok elérhetővé tétele a célcsoport-tagok számára
• a célcsoport felé az ismeretek átadása a stúdióban elkészített videófelvételeken keresztül
• az oktatási anyagok kikerültek a projekt honlapjára: https://www.meevet.hu/tartalom/projektek
• informatikai rendszer átalakítása, adatbázis megoszthatóvá tétele az engedélyesekkel (E.ON)
• megújuló kommunikációs felület kialakítása az ügyvitel és műszaki ismeretek átadásához
• 120 fős kompetenciafelméréshez tartozó szakmai módszertani tanulmány elkészítése
Az elhúzódó járványügyi veszélyhelyzet miatt az oktatási módszertant úgy kellett kialakítani, hogy a képzést minimális személyes érintkezéssel, tantermi, csoportos képzési alkalmak nélkül digitális-távoktatási képzéssel is meg lehessen valósítani, figyelembe véve az 50 év feletti célcsoporttagok veszélyeztetettségét. A pandémia kockázatainak csökkenésével újra a jelenléti képzési alkalmak, a személyes kapcsolatok és az azonnali visszajelzések lehetősége került előtérbe. A fenti célok megvalósítása érdekében megtörtént a tervezett okostelefonok és stúdióeszközök beszerzése, amely lehetőséget adott a digitális tananyag elkészítésére, és a célcsoporttal történő valós idejű digitális kapcsolattartásra is. Az online képzést sikeresen elvégző, és a digitális felületek használatának gyakorlati ismereteiről sikeresen számot adó regisztrált villanyszerelők digitális ügyintézői minősítést kaptak, amelyet követően a továbbfejlesztett online ügyviteli rendszerek használatával kapcsolatos ismeretekről a szokásos továbbképzési alkalmakhoz kapcsolódóan tudnak számot adni.
A projekt eredményeinek köszönhetően a regisztrált villanyszerelői létszám az EON bekapcsoljuk.hu rendszerében több, mint kétszeresére növekedett. Az eredményekről, a projekt keretében kifejlesztett online oktatási anyagok elérhetőségéről, az online ügyintézői minősítés előnyeiről és elérésének módjáról a projekt által érintett két régióban a regisztrált villanyszerelőket hírlevélben értesítették.
További feladat és célkitűzés, hogy a projekt által érintett két régión felül az ország egész területén elérhetővé tegyék a projekt során elért eredményeket, és az ott működő (egyébként átalakulás alatt álló) elosztói engedélyes szolgáltatókat is bevonják a digitális ügyintézési megoldások elterjesztésébe, további oktatási segédanyagok rendelkezésre bocsátásával a projekt eredményeinek országos szintre történő kiterjesztésével.
