Felhasználható-e a titokban rögzített hangfelvétel a munkaügyi perben, vagy éppen a készítője kerül bajba?
A kérdés megválaszolásához a kiindulási pontot a Polgári Törvénykönyv szolgáltatja. A törvény szerint képmás és hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához - kevés kivétellel - az érintett személy hozzájárulása szükséges, a szabály be nem tartása a személyiségi jogok sérelmét jelenti. Mivel a Munka Törvénykönyve deklarálja, hogy a munkáltató és munkavállaló személyiségi jogainak védelmére a Polgári Törvénykönyv szabályai vonatkoznak, ezeket az előírásokat megfelelően alkalmazni kell a munkaviszonyban is. Ezzel összhangban mondta ki a Kúria egy 2008-as ügyben, ahol az alperes az egyik munkatársával folytatott beszélgetést rögzítette, hogy a hangfelvétel engedély nélküli készítése önmagában visszaélésnek minősül, az érintett tudta és beleegyezése nélkül készített felvétel sérti a személyiségi jogokat. A fentiekből elvileg a titokban rögzített hangfelvételek bíróság előtti felhasználásának teljes tilalma következne, a gyakorlatban azonban bizonyos feltételek fennállása esetén a hanganyag mégis komoly szerephez juthat a munkaügyi perben.
A polgári perjogunkban érvényesülő szabad bizonyítás elve szerint a bíróság saját mérlegelése szerint vehet figyelembe bármilyen bizonyítékot, mely megítélése szerint a tényállás megállapítására alkalmas. A titokban készített felvételek perbeli felhasználásáról több jogterületen - pl. gyermekelhelyezési, birtokháborítási és munkaügyi perekben – is születtek döntések. Ezeknek a határozatoknak az elvi megállapításaiból leszűrhető, hogy ha az engedély nélkül készített kép- vagy hangfelvétel perbeli felhasználása a bizonyítási eljárás során az igazság kiderítése érdekében történik, akkor ez a közérdeket szolgálja, így nem jogsértő. A bíróságok nem tekintették jogellenesnek például a hanganyag felhasználását egy olyan ügyben, ahol a felperes az alperesnek nyújtott kölcsön visszafizetése iránt indított pert, az alperes pedig a tartozás elévülésével védekezett. Az elévülést a kötelezett elismerése megszakítja, ennek megtörténtét a felperes a perben csak a felek közti telefonbeszélgetésekről készített hangfelvételekkel tudta bizonyítani. A bíróság a felperes álláspontját elfogadva kimondta, hogy a hangfelvételek elkészítése és felhasználása nem volt jogsértő, mert a cselekményekre a felhasználóval szemben elkövetetett jogsértés bizonyítása érdekében került sor. Az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, a bizonyítás pedig ezt a célt szolgálta.
A hanganyag bizonyítási eljárásban való felhasználásának további feltétele, hogy a valós történések feltárására más eszköz ne álljon rendelkezésre, tehát az igazság kiderítése kizárólag az így szerzett bizonyíték figyelembe vételével legyen biztosítható, és a bizonyíték nélkül a perben ne lehessen megnyugtató döntést hozni. Amennyiben a perben más bizonyítékok – pl. tanúvallomás, szakvélemény, okiratok – is rendelkezésre állnak, a bíróság a hangfelvételt általában nem veszi figyelembe, azt a bizonyítékok köréből kirekeszti.
A hangfelvétel engedély nélküli elkészítésére, illetve felhasználására csak kivételesen, közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés alapján van lehetőség. Ezzel áll összhangban a Kúria 2016-os döntése, mely egy felmondás miatt indult eljárásban árnyalta tovább a kérdés megítélését: A perbeli esetben a munkáltató ügyvezetője az íróasztalán egy papírlap alá rejtve elhelyezett, bekapcsolt hangfelvevőjű mobiltelefont talált. A telefont egy alkalmazott tette az asztalára, aki ezt később azzal magyarázta, hogy a más kollégáktól elszenvedett zaklatást kívánta így bizonyítani. A munkáltató néhány napon belül azonnali hatályú felmondással élt, amivel szemben a dolgozó munkaügyi pert indított. Az ügyben tehát a munkavállaló a fent ismertetett elvekkel összhangban érvelt, a jogerős ítélet azonban mégsem adott neki igazat. A Kúria kimondta, hogy más személyek esetleges jogsértő magatartása sem teheti indokolttá, hogy a munkavállaló a felettese irodájában titokban hangfelvételt készítsen, a felperes ugyanis ezzel a cselekedettel az ügyben nem érintett személyek közti beszélgetéseket is megismerhet, amire semmilyen jogszerű alapja sincs. Mindebből úgy tűnik, hogy a fél a jogai védelme érdekében is mindig csak konkrét jogsértés vagy annak fenyegetése esetén, meghatározott személyekkel szemben élhet ezzel az eszközzel. A mások kommunikációjának folyamatos rögzítése, majd a felvétel utólagos értékelése abból a szempontból, hogy azon van-e használható tartalom, már súlyosan sértheti harmadik személyek magánszféráját, illetve üzleti titokhoz fűződő jogait, ami az ilyen eljárást jogellenessé teszi.
Végül a bizonyító erő szempontjából jelentőséget kaphatnak a hangfelvétel készítésének körülményei is. Olyan esetben például, ahol a felperes az alperest hónapokon keresztül lehallgatta, az eljáró bíróságok a hanganyagot részben azért nem vették figyelembe, mert a felperesnek ennyi idő alatt lehetősége volt arra, hogy az alperest manipulálja, és egyes helyzetek előidézésével kiprovokálja a tőle várt reakciót. Emellett szerephez jutott, hogy a felperes a perben nem a vágatlan hanganyagot kívánta felhasználni, hanem az abból önkényesen kiragadott, rá nézve kedvező részeket. A bíróságok a felvételt az ítélet meghozatalakor végül nem vették figyelembe, a keresetet az egyéb bizonyítékok alapján bírálták el.
Összefoglalva tehát, ha a titokban rögzített felvétel a készítés célja és körülményei tekintetében is megfelel a felsorolt szempontoknak, az egységesnek mondható bírói gyakorlat szerint a felvétel felhasználása nem visszaélésszerű, így személyiségi jogot sem sért. A bizonyítékként történő értékeléssel szemben a sértett fél eredményesen nem tiltakozhat, mert - az egyik ítéleti indoklás megfogalmazása szerint - „nem hivatkozhat sikerrel a személyiségi jogai megsértésére az, aki ezzel valótlan, hamis tényállítását igyekszik leplezni”. (Pécsi Ítélőtábla Pf.I.20081/2009/3) A körültekintő eseti mérlegelés természetesen soha nem mellőzhető, mert a vázolt szempontoknak nem megfelelő felhasználás súlyos jogi következményekkel járhat a hangfelvétel készítőjére nézve.
Sziller Linda - ügyvéd, munkajogász
www.sziller.hu
