Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk "sütiket" használunk honlapunkon. Az oldal használatával Ön beleegyezik a "sütik" használatába.

4 tipp a vállalkozásod növekedésének finanszírozásához

  •  Pénzügyek
  • 2016-01-12 18:45:00
  • Gál Andrea
Bizonyára valamennyi leendő és már vállalkozó szeme előtt lebeg, hogy vállalkozása dinamikusan növekszik, folyamatos árbevételt fog realizálni.

 

A tulajdonosok a növekedést sikeresen felmutató vállalkozásoknál is szembesülhetnek a finanszírozás problémáival. Ennek a kérdésnek a megfelelő kezelése ugyanolyan jelentőségű, mint a növekedési lehetőségek megtalálása.

 

A fő probléma, hogy a kis és középvállalkozás már a vállalkozás indításakor alultőkésített, a szűk tulajdonosi kör bővítésére pedig kevés a lehetőség. Legtöbbször az alapító, vagy alapítók nem akarják bővíteni a tulajdonosi kört, nem kívánják más befolyás szerzését a vállalkozás életébe. A tulajdonosi kör szélesítését a cégformák, a cégméretek is akadályozzák. A tulajdonosok maguk nem rendelkeznek több, a vállalkozásba bevihető tőkével.

 

Tervezéskor a növekedés legtöbbször az árbevétel növekedésével írható le.

 

Az árbevétel növekedésének függvényében megtervezhető a külső forrásigény alakulása

 

A külső finanszírozási szükséglet tehát függ az eszközintenzitástól, azaz attól, hogy a befektetett vagyon, az eszközök működtetése milyen hatékony. Függ a külső finanszírozási szükséglet az árbevétel tervezett növekedésétől, változásától.

 

Tudatos tervezésnél is át kell gondolni a továbbiakban, hogy a külső források bevonása milyen konkrét formában történjen. Napjainkban a vállalkozások számtalan konstrukció közül választhatnak.

 

Banki hitelfinanszírozás

A pénzügyi fedezetek nyújtásában a legfontosabb szerepet a banki finanszírozási formák (bankkölcsönök, bankszámlahitelek) játsszák, az alternatív finanszírozási források kialakulóban vannak.

 

A hitelintézetek KKV hitelezése elsősorban a már beindult vállalkozásokra, illetve azon induló vállalkozásokra terjedt ki, amelyeknek tulajdonosai korábbi vállalkozásaikkal már bizonyították az adott területen való rátermettségüket. A vállalkozások hitelfelvételét a legtöbb esetben megakadályozza a biztosítékok hiánya, az elégtelen üzleti teljesítmény, illetve a vállalkozásról nem megfelelően nyújtott információ.

 

Mivel a kis- és közepes vállalkozások hitelezése kockázatosabb üzletágat jelent a bankok számára, mint a nagyvállalatok hitelezése, ezért a legtöbb KKV számára szükséges a hitelbiztosíték ahhoz, hogy megkapja a banki finanszírozást. Ebben az összefüggésben szükséges meghatározni, hogy a bankok szempontjából milyen aktívák az elfogadottak, mint hitelbiztosíték.

 

A hitelbiztosíték leggyakoribb formája az ingatlantulajdon (ezt vagy a vállalkozás, vagy személyesen a vállalkozó birtokolja). Előfordulhat, hogy a KKV- k átruháznak a bankoknak (magán/ személyes) betétkönyveket, a vállalkozás banki hiteleinek hitelbiztosítékaként. Más aktívák, mint a raktárkészletek természetszerűen nem megfelelőek hitelbiztosítékként (pl. mert a szállítók nem teljesítenek, és nehézségek adódhatnak a kezelésükben). A KKV- k jellemzően híján vannak az elégséges hitelbiztosítéknak, és egy gazdasági visszaesés negatív hatást fejthet ki a hitelbiztosíték értékére.

 

A hitelintézetek ugyanakkor nagy lehetőségeket látnak a kis- és középvállalati üzletágban.

 

Áruhitel

Az áruhitel az egyik fő forrása a KKV- k rövid lejáratú hitelműveleteinek, különösen a mikro és kisvállalkozások esetén. Gyakran az azonnali fizetésre vonatkozó készpénzfizetési engedményt a szállító ajánlja fel, amit ha a vevő nem használ fel, utólagos költséget jelent. Mivel megfigyelhető a nem készpénzes fizetés felé való elmozdulás, néhány ágazatban (pl. kiskereskedelem) az áruhitel (vagy a rövid lejáratú hitelművelet más formái) iránti szükség nőni fog. A likviditási korlátoknak köszönhetően számos KKV nem képes kifizetni a szállítóit mielőtt őket az ügyfeleik kifizetnék.

 

Általában az áruhitel egy törvényes pénzügyi eszköz, amit a KKV- k felhasználhatnak, ha a bankok nem hajlandóak finanszírozni őket vagy, hogy elkerüljék a közvetlen banki költségeket és a banki hitelfelvételek bonyolult proceduráját. Ezen okokból a mikro vállalkozások gyakrabban használnak fel áruhiteleket, mint a kis- és középvállalkozások. Ez köszönhető a mikro vállalkozásoknál fellelhető pénzügyi gyakorlat hiányának, és annak a ténynek, hogy a fiatal vállalkozók és mikro cégek több korlátba ütköznek a finanszírozás terén, mint más társaságok.

 

Lízingfinanszírozás

A lízing napjainkban egyre népszerűbb finanszírozási forma. A kis- és középvállalkozások tekintetében fontos forrást jelenthet az alapításhoz, különösen az alacsony jövedelmezőségű, de magas növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások számára. Ez azzal a ténnyel magyarázható, hogy egy kibővülő stratégiához pénz szükséges a befektetésekhez és nettó forgótők, ami könnyebben megszerezhető a lízing alkalmazásával, ha a tőke nincs lekötve állóeszközökbe, és ezért nem csökkenti a fizetőképességet.

 

Egy kölcsönnel fedezett befektetéssel összehasonlítva a lízing előnyei a vállalkozások számára a következőképpen foglalhatók össze:

 

  • A lízing nem köt le olyan sok tőkét, mint az eszközök „hagyományos” megszerzése, és ez által javul a likviditás és a pénzügyi szabadság. Ebből az előnyből kifolyólag a lízingnek gyakran volt a múltban az a megítélése, hogy ez az alulfinanszírozott cégek finanszírozási módszere.
  • Lehetőség a befektetés 100%-ának finanszírozására. Míg a befektetésekre felvett banki kölcsönök általában a befektetés értékének maximum 70%-át biztosítják (a másik 30%-ot a vállalkozásnak magának kell befektetnie), addig a lízing a lízingbe vevő részéről nem igényel befektetést.
  • Nincs szükség pótlólagos hitelbiztosítékra. Mivel a lízingtársaság a lízingelt tárgyak tulajdonosa, általában nincs szükség pótbiztosítékra/ pótfedezetre.
  • Tájékozódás a mikro- gazdasági szempontokról. A minimum lízing időszakot, legalábbis részben, a vásárló határozhatja meg. Nem szükséges adót, értékcsökkenést alkalmazni (ennek következtében a jövedelem vagy társasági adót később fizetik). A működési feltételek és a finanszírozott javak hasznos élettartamának összehangolása az egyik legfontosabb előnynek tűnik.
  • Végül, a lízingnek talán nincs hatása a pénzügyi mérlegre (az egyéni szerződéstől függően). Ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben a lízingelt vagyontárgy teljes összege nem része a pénzügyi mérlegben szereplő vagyontárgyak teljes összegének (csak az időszakos fizetés, ami megjelenik kiadásként az eredménykimutatásban).
  • Továbbá az eladási és visszalízingelési opció módot ad arra, hogy tehermentesítsék a tőkét, amit már lekötöttek befektetésekbe.

 

A lízing fő hátránya, hogy a hatályos kamatláb általában magasabb, összehasonlítva a bankhitelekkel.

 

Faktoring

A faktoring a működő tőke finanszírozási módszere, amely folyamat során a társaság eladja rövid lejáratú könyvadósságait egy faktor szervezetnek azonnali készpénzfizetésért. Ekkor a bizományi elszámolási tevékenységeket a faktor szervezet végzi, amely felügyeli az eladási naplót és a számlák behajtását az eladóval megállapodott határidőig. A szervezet átvállalhatja a hitelkockázatot kölcsönösen megállapodott határokon belül. Így a faktoring egy összetett termék, amely a pénzügyi fedezet, hitelbiztosítás és pénzügyi menedzsment szolgáltatások keverékét kínálja.

 

A faktorálás pénzügyi terhei, kamatlábakban számítva, jellemzően a banki alapkamatok felett mozognak 2- 3%-kal. A szolgáltatás díja eltér a kínált szolgáltatás színvonalának és szélességének függvényében, bár az átlag díjak 0, 5 és 2% között mozognak.

 

A faktoring jelentősége folyamatosan nő. Zömében pénzügyi problémákkal küzdő kis- és középvállalkozások likviditási problémáik áthidalására veszik igénybe. Jellemzően a kevésbé jövedelmező cégek veszik igénybe ezt a finanszírozási formát, amelyek nagy növekedési vagy tőkeigénnyel rendelkeznek. Ezen kívül a faktorálás támogatja az üzleti lehetőségek bővítését, az eladások növekedését.

 

Felhasznált irodalom:

  • Brealey,-Myers (1999) Modern vállalati pénzügyek I-II. Nemzetközi Bankárképző, Budapest
  • Katits, E. (2002) Pénzügyi döntések a vállalat életciklusában. KJK-Kerszöv Jogi- és Üzleti Kiadó Kft, Budapest
  • Moyer-McGuigan-Kretow (2002) Contemporary financial management. West Publishing Company
  • Straubné-Tatay (1998) Növekedés és likviditás-menedzsment. Bankszemle 1998/9-10.
  • Voithofer, P. (2003) SMEs and Access to Finance. Observatory of European SMEs No. 2, Belgium

 

Sok Sikert!

 

Gál Andrea

Vállalkozz Itthon!

Megosztás
NAV: a katás jövedelem után nem lehet rendelkező nyilatkozatot tenni
A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választók katás jövedelmükkel kapcsolatban nem tehetnek rendelkező nyilatkozatot, más esetben - például, ha a kisadózó egyéni vállalkozó munkaviszonnyal is rendelkezik - azonban igen - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)...
   2016-01-26    Pénzügyek
Így találsz befektetőt a startup céged számára
A startup vállalkozásoknak jellemzően kezdőtőkére van szüksége ahhoz, hogy a gyors ütemű fejlődést és az innovációs programokat meg tudja valósítani. Ezért ha startup létrehozásában gondolkodsz, de nincs elég tőkéd, befektetőt kell találnod. De hogyan kezdj neki?
   2016-01-11    Pénzügyek
Bevételt akarok!
Gondolom 2016-ra felírtad magadnak nagy betűkkel, hogy mennyi bevételt akarsz! Igen ez fontos szó! Nem SZERETNÉL, hanem AKARSZ! De, hogy csinál pénzt a vállalkozás?
   2016-01-06    Pénzügyek