Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk "sütiket" használunk honlapunkon. Az oldal használatával Ön beleegyezik a "sütik" használatába.

A munkahelyi kiégés reális veszély! Óvjuk a munkavállalót!

  •  Vállalkozz!
  • 2015-12-07 18:50:00
  • Rácz-Akácosi Attila
Az úgynevezett munkahelyi kiégés igen jelentős mértékben befolyásolja negatív irányba a munkavállaló teljesítményét és megbízhatóságát, ám ami ennél is súlyosabb gondot jelent, megnő ezáltal az egészségügyi kockázat is.

 

A kiégést az angol megfelelőjéből adódóan burning szindrómaként azonosítjuk. Nem csupán kényelmi vagy komfort betegségről van szó, a burning szindróma „előkelő” helyet foglal el a halálozási listákon, így minden munkaadónak oda kell, vagyis kellene figyelnie a tünetekre.

 

A szindróma elsősorban azokra a munkavállalókra jelent veszélyt, akik a munkájuk során sok ingerült emberrel kell foglalkozzanak, illetve más módon lelkileg megterhelő feladatokat látnak el. A munkaalapú társadalom velejárója az efféle terheltség, ám szerencsére egyre több vállalat ismeri fel a megelőzés fontosságát.

 

Magáról a betegségről…

A burning szindróma modern kori betegségnek számít; az elterjedését a mai életvitelünk tette lehetővé, habár a kiváltó okok évszázadok óta léteznek. A betegség leírására csak a hetvenes években került sor Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus által.

 

Mivel pszichés eredetű betegségről van szó, számos különböző meghatározása született. Az alapvető jellemzők viszont állandóak; a tartós érzelmi terheltség szerepel a legfőbb kiváltó okként, ennek hatására fizikai, lelki és érzelmi kimerülés állapota következik, amelyet az egyén önerőből képtelen megoldani.

 

A felismerést megnehezíti, hogy a burning szindróma jelentős hasonlóságot mutathat a depresszióval, számos tünetben megegyeznek vagy hasonlatosak. Szinte minden esetben megjelenik a reményvesztettség érzése, az egyén nem képes és nem hajlandó motivációt érezni, valamint tehetetlenné és cselekvésképtelenné válik, mindeközben képtelen megtalálni a kiutat a problémákból. Ez persze nem jelenti azt, hogy a burning szindróma kezelése feltétlenül megegyezne a depresszióéval.

 

A két betegség közötti legfőbb különbség a munkaidő letelte után érhető nyomon. A burning szindrómában szenvedők képesek élvezni az életüket, miután megszűntek a kiváltó okok, azaz miután véget ért a munkaidő. Ennek a részleges felszínen maradásnak is köszönhető, hogy a teljes depresszióhoz képest ritkábban jár drasztikus fogyással és az öngyilkos gondolatok sem jellemzőek rájuk, illetve sokkal kisebb mértékben, mint a depressziósokra.

 

A burning szindrómában szenvedők elsősorban a fáradságot tartják az eredménytelenségük okának, amiatt pedig képesek bűntudatot érezni, sok esetben pedig teljesen haszontalannak tartják magukat ezen okokból.

 

Kik vannak veszélyben?

Mint leírtuk, a burning szindróma elsődleges oka az elhúzódó és tartó stresszes állapot, a munkahelyi feszültség és a fásultságba taszító hatások. Ezeket súlyosbítják a különböző környezeti hatások; amennyiben a munkavállaló bizonytalannak érzi az állását és a pozícióját, kiszámíthatatlanok a feladatai vagy akár munkaidejével képtelen tervezni, az esetben nagyobb a valószínűsége a kiégésnek.

 

A kockázatokat növeli a munkahelyi kilátástalanság is, amikor a munkavállaló képtelen előrelépési lehetőséget találni, így motivációja sem lesz erre. Továbbá az sem segít, ha képtelen emberi kapcsolatokat kialakítani a munkahelyén. Ezek együttesen mind hozzájárulnak a burning szindróma kialakulásának kockázatához.

 

Természetesen azt is el kell mondani, hogy mindezek a hatások más és más mértékben sújtják a munkavállalókat. Egyesek sokkal könnyebben birkóznak meg az ilyen nehézségekkel, mások pedig szakmai segítség nélkül képtelenek erre.

 

A legveszélyeztetettebb dolgozók a különböző segítő szakmák köreiből kerülnek ki; pedagógusoknál, egészségügyi dolgozóknál, rendőröknél, jogászoknál, pénztári alkalmazottaknál figyelhetők meg a tünetek a leggyakrabban… A betegség kialakulásában elsődlegesen mégis a munkahelyi személyközi kapcsolatok milyensége játszik fontos szerepet. Ez azt jelenti, hogy a rossz munkahelyi légkör messze a leginkább súlyosbító körülmény lehet, ami felülírja a többi jellemzőt.

 

Mi a megoldás a burning szindróma ellen?

A burning szindróma ellen a megelőzés jelenti a hatékony megoldást. Ennek elsődleges lépése a saját képességek reális felmérése. A munkavállalónak fel kell mérnie a saját terhelhetőségét, a motivációjának mértékét, illetve a stressztűrő képességét. Ezeknek az összegzésével kirajzolódik egy kép, amely tulajdonképpen a burning szindrómával szembeni immunitást mutatja.

 

A szindróma elleni védekezés hatékony eszközei sokszor apróságok; változatosabbá tehetjük a munkánkat, kényelmesebb időbeosztást használunk, emberi kapcsolatot építünk a munkahelyünkön és belátjuk, hogy néha segítségre van szükségünk.

 

Ugyanebben a folyamatban a munkáltatónak is fontos szerep jut; ő gondoskodhat arról, hogy az elvégzendő feladatok rotálódjanak, megszünteti a monotonitást, jó hangulatot teremt a munkahelyen és elismeri az alkalmazottak munkáját.

 

A dokumentált, illetve a kutatási adatok azt mutatják, hogy a burning szindróma nagyobb valószínűséggel sújtja az egyedülálló, illetve nem családban élő egyéneket.

 

A kiégés a profitorientált munkaadó szemszögéből

Minden munkaadó elsődleges célja a profittermelés, hiszen ezáltal jut anyagi haszonhoz, ennek köszönhetően érhet el növekedést és ezáltal őrizheti meg a dolgozói munkahelyét. Ez maga után vonja azt is, hogy a munkaadók elkötelezettek a munkavállalók egészségvédelmében.

 

A munkáltatók többsége tökéletesen tisztában van azzal, hogy a kiegyensúlyozott munkaerő jobban és hatékonyabban dolgozik. Minél nagyobb a vállalat, annál kisebb mértékben befolyásolja egy-egy dolgozó a termelés hatékonyságát, ám nagyobb vállalatok esetében nagyon számban fordulhatnak elő efféle pszichés megbetegedések. Ez pedig komoly profitcsökkenéshez vezethet, amit egyetlen munkáltató sem engedhet meg magának.

 

Sajnos ez a felismerés nem mindig történik meg a munkáltatók részéről. Sokan elbagatelizálják a problémát vagy csak egyszerűen nem vesznek róla tudomást, a kieső erőforrást pedig pénzzel pótolják.

 

A tendencia mindenesetre pozitív. Egyre több vállalat ismeri fel, hogy preventív módon sokkal többet nyerhet, mint utólagos tüneti kezeléssel. Ezek a vállalatok elsősorban igyekeznek megállapítani, hogy milyen egyensúlyban van a munkavállaló munkahelyi- és magánélete, hogyan érzik magukat a munkaidejükben, illetve mennyire elkötelezettek a cég iránt. A cég iránti elköteleződés furcsának hathat, ám remekül mutatja, hogy egy munkavállaló mennyire érzi sajátjának a vállalatot, illetve milyen viszonyt ápol a főnökeivel és a munkatársaival.

 

A munkaadók tudják, hogy a kiégés így vagy úgy, de az értékes munkaerő elvesztéséhez vezet; sok esetben egyszerűen alkalmatlanná válik a munka elvégzésére és fel kell mondani neki, de sok esetben erre nem kerülhet sor, mivel önként felmond. A vállalatok pedig nem engedhetik meg maguknak ezt a veszteséget, hiszen a jó munkaerő hatalmas érték.

 

A burning szindróma fázisai

A burning szindróma felismerésében fontos szerepet játszik a különböző fázisok megértése. A folyamatot négy különböző, egymástól jól elkülönülő fázis alkotja.

 

  1. Kezdeti nagy lelkesedés – Az egyén ilyenkor kifejezetten energikus és reményteli, sokszor komoly elvárásokat támaszt önmaga és a környezete irányába is. Ez az állapot ahhoz hasonlítható, mint amikor fék nélkül próbálunk lejönni a hegyről. Egyre jobban haladunk, látszólag tökéletes a tempó, de a következő kanyart már nem tudjuk bevenni. Ideális esetben ezen a ponton felismerjük a problémát vagy a környezetünk felismeri és beavatkozik.
  2. Stagnálás – A második fázisban alacsonyabb aktivitás következik, ez egyfajta motiválatlansággal párosul és a mozdulatlanság élményét nyújtja. Intervenció esetén a mozgósítás, képzések, tréningek jelenthetnek bizonyos szintű megoldást.
  3. Frusztráció – Ez az állapot egyértelműen sejteti, hogy valami nincs rendben. Az egyén elveszíti a hivatása iránti elkötelezettséget, nem érez értéket az elvégzett munkája mögött. Ez esetben sürgősen beavatkozásra van szüksége, ám ilyenkor már a környezet szerepe rendkívül fontossá válik, hiszen mindenképpen külső segítségre van szüksége. A környezetének fel kell ismernie, hogy a problémát az egyén nem tudja egyedül megoldani. Pozitív példákat kell láttatni vele, fel kell szabadítani az energiáit és utat kell mutatni a változás felé vezető úton.
  4. Apátia – Ez az utolsó fázis, sajnos ekkor már 3 másik fázison túl vagyunk, amiben nem valósult meg a folyamat visszafordítása. Ilyen esetekben az egyén igyekszik mindennemű kihívást elkerülni, teljes érdektelenségbe fordul. Szakmai segítségre van szüksége.

 

A kezelés lehetőségei

A kezelés és a problémamegoldás lehetősége elsősorban attól függ, milyen fázisban van az egyén. Minél hamarabb felismerjük a problémát, annál könnyebb és gyorsabb a jelenség megszüntetése. Amennyiben előrehaladott állapotról van szó, pszichiáter vagy pszichológus segítségére van szükség.

 

A kezdeti fázisokban még sokat segíthetnek a különböző motivációs beszélgetések, a képzések vagy épp a csapatépítő foglalkozások. Ilyen esetekben még a stresszkezelés tudatos tanítása is hatékony megoldásnak minősülhet. Valójában minden segíthet, ami a kiváltó okok megszüntetését célozza.

 

Az új energiák mozgósítása a kezdeti fázisokban még nagy valószínűséggel visszafordítja a folyamatot. Külső szakember (coach, tréner) hatékonyan segíthet abban, hogy az egyén saját személyiségének megfelelően megtalálhassa azokat a pontokat, ahol mobilizálhatja az energiáit. Ha ez sem segít, ideiglenes visszavonulásra, hosszabb szabadságra lehet szükség. Utolsó lépésként pedig pszichiáter vagy pszichológus segítségét kell igénybe venni, hiszen a probléma mielőbbi hatékony megoldást sürget.

 

Rácz-Akácosi Attila

Web: motivator.ma

Megosztás
Közeledő adózási határidők a D.A.S. Könyvelőiroda jóvoltából
Közeledik az év vége, így érdemes a vállalkozóknak átgondolni, milyen adózási kötelezettségeik vannak, valamint kívánnak-e élni valamilyen választási lehetőséggel. Összeszedtük azokat az adózási határidőket, amelyeket nem szabad elmulasztani decemberben!
   2015-12-17    Vállalkozz!
A kkv-szektor aranybánya tetején ül, és nem tud róla
A kapcsolatépítés és a megosztásos gazdaság csodákat művelhetne a kkv-k körében. A sharing economy divatszó, pedig a nagyvállalatok állítólag már húsz évvel ezelőtt éltek a gyakorlattal. Most itt az ideje, hogy a kisebbek is elsajátítsák, mert hatványozottan megéri.
   2015-01-30    Aktuális
Mit kezdjünk az elégedetlen ügyféllel?
Az elégedetlen ügyfél majdnem olyan értékes, mint az elégedett - csak fel kell tenni neki a megfelelő kérdéseket.
   2015-01-23    Vállalkozz!