A zene 10 csodálatos hatása az emberi elmére
1. A verbális IQ-d nőni fog tőle, és az epilepsziás rohamokat is mérsékeli
A zongorázás nem csak a zenei képességeidet javítja, hanem tökéletesíti a képi és a szóbeli kifejezőkészségeidet is.
Egy 8-13 éveseken végzett vizsgálat kimutatta, hogy azoknak a gyerekeknek jobban fejlődött a verbális IQ-ja, akik zeneórákon is részt vettek, azokhoz képest, akik egyáltalán nem foglalkoztak a zenével (Forgeard, 2008). Ez világosan rámutat arra, hogy nem csak a zenei készséget fejleszti a hangszeren való tanulás, hanem a vizuális érzékelésre és a szóbeli kifejezőkészségre is jó hatással van.
A zenének a megismerésre gyakorolt hatásait a betegségek megelőzésére irányuló kutatásokban is igazolták: a zene jótékony hatása még az ideghálózatra is kiterjed. A kutatások szerint a nyugtató hangok – mint például Mozart zongora remekművei – 5 percen belül csökkenthetik például az epilepsziás rohamokat kiváltó jelek hatását is.
A zenének az agykéregre gyakorolt hatása olyan mélyrehatónak bizonyult, hogy a 29 vizsgált esetből 23-nál bizonyítottan csökkent le a rohamaktivitás a kezelhetőség szintjére. A meglepő eredményeket egy 1998-as vizsgálat után tették közzé, a „Mozart hatása az epileptiform aktivitásra” című tanulmányban.
2. Aki hidegrázósan szereti a zenét, sokkal nyitottabb a világra
Te érezted már azt, hogy egy zenétől jólesően kirázott a hideg? A Nusbaum and Silvia (2010) tanulmánya szerint, az igazi zenekedvelők több mint 90 százaléka már érezte ezt. Azt, hogy mennyire érezheted ezt a különleges élményt, az a személyiségedtől függ. Szakemberek szerint azok az emberek élik át leginkább a hidegrázás élményét zenehallgatás közben, akik befogadóbbak társaiknál.
A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a hidegrázást átérző emberek és az új tapasztalatok iránti nyitottság között kölcsönhatás mutatható ki: aki szereti a zenét, az nyitott az új tapasztalatok irányába; aki nyitott a világ dolgaira, az jobban szereti a zenét.
3. Az aktív zenehallgatás erősíti a boldogságérzetet
Egy tanulmány szerint butaság, hogy felesleges próbálkozni a „csakazértis boldog leszek” érzéssel. Ferguson and Sheldon (2013) kutatásában azok a résztvevők, akik Aaron Copland ütemes klasszikus kompozícióit hallgatták, és tudatosan törekedtek a boldogság érzetének megtalálására, sokkal feldobottabban érezték magukat, mint akik csak passzivitást mutattak zenehallgatás közben.
Ez azt is jelenti, hogy a zene átélése, a valódi összekapcsolódás az ütemmel, a hangokkal sokkal több érzelmet vált ki belőlünk, mint ha csak úgy hallgatjuk a zenét.
4. A közös éneklés közösségeket kovácsol össze
A zene szociális tevékenység is lehet, amikor többen hallgatják egyszerre, esetleg még énekelik is közösen a dalokat. Ezek azok a mozzanatok hozzájárulnak az összetartozás élményének elmélyítéséhez. Nem véletlen, hogy a tábori, vallási, iskolai közös éneklés mekkora hatással van a közösségi életre, a csapatépítésre.
Ezt támasztja alá a következő vizsgálat is: közös énekléséken részt vevő ezer finn hallgató az átlagnál jobb eredményt ért el az iskolában, még azok is, akik egyébként nem voltak aktív részesei a közös éneklésnek, pusztán hallgatóságként voltak jelen az énekórákon. (Eerola & Eerola, 2013) Az eredménnyel kapcsolatban Päivi-Sisko Eerola, a vezető kutató a következőket állapította meg: „A kórusban és a zenekarban való éneklés kedvelt tevékenység a meghosszabbított ének-zene órákon. Más vizsgálatok szerint az emberek nagy megelégedésére szolgált, hogy egymással szinkronba kerülhettek. Ez növeli a csoporton belüli hovatartozás érzését és lehet, hogy még azokat az embereket is megszeretteti egymással, akik korábban nem így éreztek.”
5. A megfelelő zene jótékony hatással van a szívbetegségekre is
Bár a már megélt szívinfarktust nem gyógyítja meg, de a zene pozitív hatást mutat a stressz és a szívkoszorúér kezelésével kapcsolatban is. Oldja a szorongást, ezáltal a stressz kezelése is könnyebbé válik.
Azt, hogy a zene mennyire jó hatással van a szívbetegségek kezelésében és megelőzésében bizonyítja annak a 23 tanulmány átvizsgálásnak eredménye is, amely közel 1500 beteg állapotát elemzi. Ezekben a tanulmányokban megállapítást nyert, hogy a zenehallgatás csökkenti a szívfrekvenciát, a vérnyomást és a szorongást a szívbetegek esetében. (Bradt & Dileo, 2009)
6. Még a szomorú zenének is van pozitív hatása
Az első számú ok, amiért az emberek imádnak zenét hallgatni, az a hangulat irányítása.
Mindenki, aki szereti a zenét tudja, hogy a zenének katartikus hatása is lehet. Az pedig további különös tény, hogy a szomorkás zene is javíthatja a hangulatát. Miért? A Kawakami (2013) által végzett tanulmány szerint a szomorkás zene élvezetesebb, mert olyan érzelmi egyveleget hoz létre, mely negatív és pozitív is egyszerre.
A szomorkás hangulatú zenékkel kapcsolatban viszont fontos kitétel, hogy ne kerülj túlságosan a negatív érzelmek hatása alá!
7. Boldogabbnak látod tőle a másikat
A zenétől nemcsak másképp érezzük magunkat, de 15 másodpercnyi zenehallgatás után másként látjuk a többi ember arcán lévő érzelem megnyilvánulásokat is: többnyire boldogabbnak látunk másokat is. A Logeswaran (2009) által végzett kutatás szerint a vidám, ütemes zene gyors löketétől a résztvevők boldogabbnak láthatják mások arcát, ugyanez igaz a szomorkás hangulatú zenékkel kapcsolatban is. A legnagyobb eltérést azokkal szemben mutatták ki, akik semlegességet mutattak arcukon.
A tanulmány azt a konklúziót vonja le, hogy az általunk hallgatott zene hatására kialakult hangulatunkat kivetítjük a többi emberre is.
8. A zenének van színe is!
A zene hatással van a színtársításunkra is: egy bizonyos színt juttat az eszünkbe, ha zenét hallgatunk. A különböző kultúrájú emberek az általuk hallgatott zenéhez különböző színeket párosítanak. A Palmer (2013) által készített tanulmány szerint a mexikói és az amerikai emberek erőteljesen hasonlóságot mutatnak egymással: az unalmasnak talált zenékhez párosították a sötét színeket, az élénkebb színeket azokhoz a zenékhez társították, mely boldogságot okozott nekik.
Egy későbbi tanulmány azt is kimutatta, hogy a zenéhez kapcsolódó színtársítás a zene érzelmi tartalmaként mutatkozik meg.
9. A zene visszaadhatja a látást is?
A stroke-ot túlélők 60 százalékánál érintette a betegség az agy látómezőjét is. Ezért van az, hogy a beteg elveszti azoknak a tárgyaknak a tudatos érzékelését, melyek az agy sérült oldalához képest a másik oldalon helyezkednek el. Ezt nevezik a “vizuális tér felfogási zavara”-ként. Ám egy tanulmány kitér arra, hogy az ilyen jellegű betegségben szenvedők, ha a kedvenc zenéiket hallgatják, a vizuális figyelem részben helyreáll (Tsai, 2013). Tehát, a zene fontos eszköz lehet a stroke-os betegek rehabilitációja során.
10. Még a babák is táncolnak rá
A Zentner and Eerola (2010) által végzett egyik vizsgálatában öthónapos csecsemőket teszteltek, és az eredmény bámulatos lett: a csecsemők ritmikusan válaszoltak a zenére, és reakciójukból azt lehetett kiolvasni, hogy érdekesebb dolognak tartották a zenét, mint a beszédet.
A zenehallgatás közben saját értelmi képességüknek megfelelően „táncra perdültek”, és azok a csecsemők mosolyogtak leginkább, akik sokáig „táncoltak”. Talán a zene iránti szeretet valóban a génünkben hordozzuk!
(Spiritscienceandmetaphysics.com)
Jó zenehallgatást kívánok!
Rácz-Akácosi Attila
Web: motivator.ma
Már most, év elején érdemes lefoglalni a legjobb időpontokat a 2016-os szabadságokhoz. Célszerű kihasználni a hosszú hétvégéket, és a kollégákat megelőzve kivenni a szabadnapokat, ugyanis ha ügyesen osztjuk be, akkor egészen hosszú szüneteket is összehozhatunk.
A hit olyan dolog, amelyet a tudomány eszközeivel lehetetlen megmérni, ennek ellenére emberek milliárdjai életében működik állandó jelleggel. Azok az emberek, akik csak felszínesen, hallomásból ismerik a ”vonzás törvényét”, nagy badarságnak hiszik azt. Véleményük szerint butaság...
Nem mindenkiből lesz sikeres vállalkozó. Nem alkalmatlanság, hanem alkatiság miatt. Ahogy nem mindenki viseli el azt, hogy egy főnök úgymond parancsolgasson neki; úgy mások a hónapról-hónapra való bizonytalanságot utálják.