Egy kis erőleves a léleknek

Vannak, akiknek a jelenük kiegyensúlyozott, boldog, a jövőbe tekintve azonban félelmekkel és megoldandó problémákkal teli árnyakat látnak. Ők azok, akik vélik, hogy csakis a szerencsén múlhat az, hogy sikerül elérniük a céljaikat. A véletlen művének tekintik azt, ha eredményeket érnek el, az akadályok láttán pedig hajlamosan letérni a sikerhez vezető útról. Meghátrálnak és feladják az álmaikat

Az ilyen esetben több dologgal is szembesülhet

• A jobbik eset az, ha a végén mégiscsak sikert könyvelhet el magának, vagyis eléri a célját.
• A másik pedig az, hogy nem sikerül az, amit meg szeretett volna valósítani.

Míg az utóbbi esetében meg kell „emészteni” a kudarcot; addig a szerencsés esetben is van jó pár mellékhatás: ezekkel a „mellékhatásokkal” általában nem számolnak az emberek, amikor célokat tűznek ki maguk elé. Jó példa erre az, ha valaki nagyobb pénzösszegre tesz szert.

Gondolj bele, hogy a gazdagság láttán hány ember válik iriggyé, féltékennyé a sikerre. Megeshet az is, hogy a barátoknak vélt személyek fordulnak ellenünk. És ez csak egy példa a sok közül, mert számtalan veszély fenyegetheti azokat, akiknek sikerül elérni a céljukat.

Ennek ellenére mégis csak az a legjobb eset, ha sikerül megvalósítanunk azt, amit elterveztünk. Ugyanis azzal, ha sikert érünk el az élet bármely területén, az önbizalmunk és a belső erőnk is tovább szilárdulhat és növekedhet. Ám az, hogy mindkét lehetőségnek vannak árnyoldalai, megmutatja azt, hogy mindkettőnek van jó, pozitív hozadéka is.

A kudarc a barátod

A kudarcélmény például jó példával szolgálhat, előnyünkre is válhat, mert megmutatja azt, hogy mit kell másképpen csinálnunk. Segít rávilágítani arra, hogy mi az, ami nem működik, megmutatja a helyes irányt. Ahhoz azonban, hogy mindezt meg is lássuk, túl kell tudnunk lépni az önsajnálaton, és fel kell ismernünk mindazt a pozitív tapasztalatot, amelyre a kudarc megélése által tettünk szert.

Rendelkezhet egy ember bármilyen személyiséggel. Lehetünk akár kitartóak vagy gyengébbek, sikeresek, vagy kevésbé sikeresek, a lényeg, hogy tudatosan éljük az életünket, hiszen csakis így lehet a lelkünket tovább gyarapítani. Meg kell látnunk a dolgok igazi valóságát, és ki kell teljesítenünk önmagunkat ahhoz, hogy az életünk és a lelkünk valóban gazdaggá válhasson.

Persze sokkal elviselhetőbb és könnyedebb az élet, ha valaki erős, sikeres és magabiztos személyiséggel rendelkezik: ezért roppant fontos lenne, ha minden ember arra törekedne, hogy pozitív hozzáállást alakítson ki magában.

Senki sem született gyengének, sikertelennek.

Minden csak rajtunk múlik. Azon, hogy hogyan is állunk hozzá a dolgokhoz. Sokunk személyiségét az határozza meg, hogy milyen neveltetésben részesültünk, vagyis a bennünk rejlő korlátok a gyermekkorunk során alakultak ki.

Ezek igen gyakran olyan akadályt állítanak fel előttünk, amelyet nehezen lehet áttörni. Egy ember nagyjából a húszas éveinek elején tekinthető úgymond „késznek”, ha az alapvető jellemvonásokat vesszük figyelembe. Innentől kezdve kell azzal gazdálkodni, amink van, vagyis, amit addig megszereztünk, azt kell hasznosítanunk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy innentől már nincs esélyünk a személyiségünk alakítására, finomítására, tökéletesítésére. Lehetőség van ugyanis arra, hogy tanuljunk, ha tudjuk, hogy mit szeretnénk elérni.

Aki félénk, az gyakorlás és tanulás útján válhat bátorrá; vagy egy gyenge személyiség is lehet igazán erős, ha ott és úgy képzi magát, ahogyan az szükséges.

Először is az a legfőbb feladat, hogy eldöntsük: mi az, amiben ERŐSEBBÉ szeretnénk válni.

Amikor ezt meghatároztuk, akkor jöhet a kérdés, hogy hogyan is szerezhetjük meg mindezt? Ahogyan arra is van módszer, hogy a különböző testrészeink, például a lábaink vagy a karjaink erősebbek, izmosabbak lehessenek, úgy a belső vonásainkat is tudjuk fejleszteni különböző eszközök segítségével.

Az akaraterő, vagy az önbizalom remekül „edzhető”, csak megfelelő tréningmódszert kell találnunk. Ez lehet pszichoterápia, amely során szoros bizalmi, őszinte kapcsolat alakul ki a fejlesztést irányító terapeutával, de sok esetben elég csak bizonyos feladatok rendszeres, egyénileg történő gyakorlása, ismétlése is 

Az, hogy kinél melyik módszer válik be, mindenkinek saját magának kell kitapasztalnia. Amennyiben az egyik módszer nem bizonyulna kielégítőnek, megfelelőnek, úgy lehet váltani a másikra, ezzel megtapasztalható lesz a személyiségjegyekben kialakuló pozitív változás.

Sok sikert!

Rácz-Akácosi Attila

Web: motivator.ma