Év végi munkaügyi teendők

Szabadságok kiadása

Az év vége közeledtével időben érdemes leellenőrizni a munkavállalók szabadságegyenlegét. Főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni az összes szabadságot. Ez alól engedmény, ha az egybefüggő szabadság december végén megkezdődik, és a januárra átnyúló része nem haladja meg az öt munkanapot, akkor az is esedékesség évében kiadottnak számít.

Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült okból nem lehetett az esedékesség évében kiadni (például betegség vagy egyéb tartós távollét miatt), akkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell a kiadásról gondoskodnia a munkáltatónak.

A szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége, a kiadás előtt azonban a munkáltatónak meg kell hallgatnia a munkavállalót. A szabadság időpontját legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a másik féllel, így érdemes időben gondolkozni az ünnepek időbeosztásáról.

Ha év végén telne le a próbaidő

Az Mt. szerint a próbaidő alatt bármelyik fél, így a munkaadó is azonnali hatályú felmondással, indokolás nélkül szüntetheti meg a munkaviszonyt. Ha viszont a munkavállaló próbaideje karácsony-szilveszter tájékán telik le, a szabadságok miatt okozhat problémát a felmondás közlése.

A felmondáshoz az szükséges, hogy az egyoldalú jognyilatkozatot még a próbaidő alatt közöljék. Ha a munkavállaló szabadságon van, így a felmondást nem tudja személyesen megkapni, az számít közlésnek, ha a felmondást tartalmazó levelet átveszi a postástól, vagy felveszi a postahivatalban. Ha ez a próbaidő lejárta után történik meg, a nyilatkozat jogellenes, azaz nem léphet életbe.

Ügyeljünk arra is, hogy a munkaszerződésben a próbaidő három hónapban vagy 90 napban lett meghatározva, ennek megfelelően hányadikára esik a vége. Ha például október 1-én kezdődött a munkaviszony: háromhavi próbaidő mellett az utolsó nap december 31-e (és nem január 1-e!), míg ha 90 napos a próbaidő, akkor december 29-e.

Munkáltatói szabályzatok frissítése

Amennyiben a szabályzatok lejárati határideje 1 évben van meghatározva, évente szükségessé válik azok frissítése. Szintén felülvizsgálatra ad okot az adótörvények éves változása, például a cafeteria szabályzat esetén. 2016-ban 15%-ra csökken az SZJA kulcsa, így a természetbeni juttatásokat terhelő adó összege csökken – ennek megfelelően a munkáltató megváltoztathatja a cafeteria összegeket. Az adómérték csökkenésével, a munkavállaló több nettó juttatást kaphat oly módon, hogy az a munkáltatónak az adókkal együtt ugyanannyiba kerüljön ,mint előző évben.

Személyi jövedelemadó 2016-os változása

2016. január 1-től az személyi jövedelemadó 16%-ról 15%-ra csökken, ezáltal a munkavállalók nettó fizetése megnövekszik. Változik a gyermekek után igénybe vehető családi adókedvezmény összege is: a két gyermekes szülő adóalap-kedvezménye gyermekenként 83.330 Ft lesz, tehát nettó 2 x 12.500 Ft-tal több fizetést vihet haza. 2015-ben ez az összeg gyermekenként nettó 10.000 Ft volt. Ezen a téren a következő években további növekedés várható.

Látszólag változik az első házasok adóalap kedvezménye is, mely a jelenlegi havi 31.250 forintról havi 33.335 forintra növekszik. Ez valójában továbbra is havi nettó 5.000 Ft-ot jelent, az adómérték 1%-os csökkenése miatt.

Megszűnik az szja-bevallás

2016-tól a NAV készíti el adóbevallást azon magánszemélyek számára, akiknek csak egy munkáltatótól van jövedelme, és nem vesznek igénybe adókedvezményt. Az új rendszer egyelőre csak a magánszemélyekre vonatkozik, egyéni vállalkozókra és mezőgazdasági őstermelőkre nem. Ezáltal körülbelül másfél millió ember mentesül az adóbevallási kötelezettség alól.

A magánszemély bevallási nyilatkozatban kérheti az adóhatóságot az adó megállapítására. Az adóhatóság a magánszemély bevallását a munkáltatók által benyújtott havi 08-as bevallások alapján készíti el. A kész bevallást (bevallási ajánlatot) március 15. után megküldi az adózónak elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, melyet az adózó jóváhagy.

2017-től már az adókedvezményt igénybe vevő magánszemélyek bevallását is elkészíti a NAV, így összesen majdnem 4 millió emberét.

Minimálbér

Mint minden évben, 2016-ban is várható a minimálbér emelkedése, de az erre vonatkozó kormányrendelet várhatóan csak decemberben lesz kihirdetve. Az előrejelzések szerint 5-10%-os emelkedés várható az idei minimálbérhez képest.

Társadalombiztosítás

2016. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6930 forintról 7050 forintra nő.

Év végi bejelentkezés más adónem hatálya alá

Aki 2016-tól más adózási mód szerint kívánja tovább folytatni az adózást, erről decemberben tehet nyilatkozatot.

December 31-ig kell nyilatkozni áfa alanyi mentességre illetve az áfa pénzforgalmi elszámolására történő áttérésről.

Az EVA (egyszerűsített vállalkozói adó) alá bejelentkezni december 20-ig lehet, így az adóalanyiság január 1.-ével indul.

A KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) vagy KIVA (kisvállalati adó) alá történő áttérést meg lehet ugyan tenni év közben is, de érdemesebb év végén, ha az adózó nem akar évközi beszámolót és évközi társasági adó bevallást készíteni. A KATA- vagy KIVA-alanyiság a bejelentés hónapját követő hónap 1-én kezdődik, és ezáltal új üzleti év is indul (optimális, ha ez január 1.-re esik). Kijelentkezni a KATA alól év közben is lehet, míg a KIVA alól történő kijelentkezést december 1-20. között lehet megtenni, január 1. hatállyal.

Feltöltési kötelezettség – december 20.

Feltöltési kötelezettség társasági adó, innovációs járulék, iparűzési adó, EVA, energiaellátók jövedelemadója és hitelintézetek járadéka esetében merülhet fel.

Társasági adó és iparűzési adó tekintetében feltöltési kötelezettsége annak az adózónak van, akinek az előző évi árbevétele meghaladta a 100 millió forintot. EVA és innovációs járulék esetén nincsen értékhatár, minden adóalany kötelezett feltöltésre. Energiaellátók jövedelem adója és hitelintézetek járadéka esetén az árbevételi értékhatár 50 millió Ft.

A feltöltési kötelezettség azt jelenti, hogy december 20.-ig, a tárgyévi eredmény megbecslésével ki kell kalkulálni az adó várható összegét, és meg kell fizetni az év közben fizetett előleget meghaladó részt. A feltöltés összegéről bevallást kell benyújtani, és ezzel egyidejűleg megfizetni. A késedelmes feltöltés vagy a feltöltési kötelezettség nem teljesítése súlyos mulasztási bírságot von maga után. A májusi éves adóbevalláskor az adóhatóság megvizsgálja, hogy a feltöltés összegét sikerült-e helyesen megbecsülni, és 20% bírsággal sújtja azt az adózót, aki nem fizette meg a tényleges adókötelezettség legalább 90%-át.

Társasági adó: növekedési adóhitel

A 2016-os törvénymódosítási csomaggal bevezetésre került a növekedési adóhitel kedvezmény, amelyet már a 2015-ös adóév vonatkozásában is alkalmazni lehet. Az új rendelkezés célja a növekedésben lévő vállalkozások likviditásának javítása. A „hitel” összege a tárgyévi és az előző évi adózás előtti eredmény különbsége utáni társasági adó, melyet késleltetve, a következő két évben, nyolc részletben lehet megfizetni.

A kedvezményt a vállalkozás akkor veheti igénybe, ha a tárgyévi és az előző évi adózás előtti eredmény különbsége legalább ötszöröse az előző évi adózás előtti eredménynek. További feltétel, hogy a társaság legalább három éve adóalany, nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, és nem áll végelszámolás vagy felszámolás alatt.

A kedvezmény igénybevételéről és előlegéről december 20-ig, az adóelőleg-kiegészítés feltöltéssel egyidejűleg lehet nyilatkozni, majd május 31-ig a ’29-es éves társasági adóbevallásban kell megállapítani az összeget.

Megbízható és kockázatos adózó

Bevezetésre kerül az adózók minősítési rendszere, amely alapján minden adózót megbízhatónak vagy kockázatosnak kategorizál a NAV. A minősítéshez vizsgált feltételek többek között az elmúlt évek adóhátraléka, bírságai, eljárásai.

A megbízható adózókat a törvény kedvezményekben részesíti, pozitívabb elbírálásban részesülhetnek: például rövidebb időn belül kaphatnak áfa-visszautalást, alacsonyabb a kiszabható mulasztási bírság és adóbírság összege. Továbbá a nyilvános adatbázis révén üzleti partnerek számára is látható az adózó megbízható státusza. A kockázatos adózókra ezzel szemben szigorúbb határértékek érvényesek, például késedelemi pótlék, adóbírság, valamint mulasztási bírság tekintetében, és hosszabb idő (75 nap) az áfa-kiutalás határideje.

A bevezetett intézkedések célja az adózó-centrikus adóztatás, a szolgáltató adóhatóság megteremtése, a magyarországi adózói fegyelem javítása.

Enyhül az adminisztrációs hibákra kiróható bírság

A bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság első alkalommal mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő kitűzésével hívja fel az adózót kötelezettsége teljesítésére, azaz adminisztrációs hibát, tévedést nem büntetnek azonnal.

Folyószámla integráció

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2016-tól közös nyilvántartássá alakítja az adó- és vám-folyószámlát. Így a köztartozásmentes igazolás a jövőben egykapus rendszerben kérhető a NAV-tól.

2016-os változások az éves beszámoló készítés szabályozásában

2016-tól kedvezően változnak az egyszerűsített éves beszámolót készítőkre vonatkozó értékhatárok. Egyszerűsített éves beszámoló készítésére az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás jogosult, amelynél két egymást követő évben a felsorolt három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

• mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot, 
• éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot, 
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma az 50 főt.

Mikrogazdálkodói beszámolót az a vállalkozás készíthet, melynél az egymást követő két üzleti évben az alábbi három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az értékhatárokat: 

• mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,
• éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,
• az átlagosan foglalkoztatottak létszáma a 10 főt. 

Megszűnik a rendkívüli eredmény kategória

A 2013/34 EU irányelveknek való megfelelés érdekében megszűnik a számvitelben a rendkívüli eredmény kategória. Az adózás előtti eredmény így a továbbiakban az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és a pénzügyi műveletek eredményének együttes összege lesz.

A korábban rendkívüli eredményben elszámolt tételek az egyéb vagy a pénzügyi eredményben mutathatók ki. A korábban rendkívüli bevételek/ráfordítások között elszámolt tételek közül azokat kell kimutatni az egyéb bevételek/ráfordítások között, amelyek nem rendszeresen ismétlődő gazdasági események, de a normál üzletmenet részét képzik. Például: elengedett követelés, térítés nélkül átadott eszköz, halasztott bevétel/ráfordítás. Pénzügyi bevételként/ráfordításként kell könyvelni azokat az ügyleteket, amelyek részesedésekhez, értékpapírokhoz, kölcsönökhöz vagy átalakulásokhoz kapcsolódnak.

Az irányelvnek való megfelelés érdekében módosult a pénzügyi bevételek és ráfordítások struktúrája is az eredménykimutatás sorain belül.

A változásokat először a 2016. üzleti évre vonatkozó beszámolóban kell alkalmazni, tehát a 2015. év még könyvelhető a „régi módszerrel”.

Elérhetőség:

Greguss Kinga

főkönyvelő

Jogszervíz Kft. - D.A.S. Könyvelés

Cím: 1082 Budapest, Futó utca 47-53. VI.em.

Telefon: +36 20 4338280

E-mail: info@daskonyveles.hu

Honlap: www.daskonyveles.hu

Like: https://www.facebook.com/daskonyveles