Ki lesz a következő Warren Buffett?

A sikernek nem titka van, hanem ára

Könyvek és cikkek tucatjai, ha nem százai hirdetik, hogy felfedik a „Buffett-titkot", ezáltal karnyújtásnyi távolságra hozzák a kezdő befektetőkhöz a mesés profitokat. Ezzel egyetlen apró probléma van: nincs Buffett-titok, mégpedig azért, mert Warren Buffett immár mintegy hatvan éve folyamatosan az érdeklődő publikum elé tárja gondolatait, befektetőknek szóló éves leveleiben. (Eleinte befektetési társasága, a Buffett Partnership, ma pedig a Berkshire Hathaway égisze alatt jelennek meg ezek az erősen edukációs fókuszú írások.)

A sikert nem egy féltve őrzött képletben kell keresni, hanem egész máshol. Amikor arról kérdezik a világ egyik leggazdagabb emberét, mivel tölti a napjait, a következőt szokta felelni: „Csak ülök az irodámban és egész nap olvasok." Saját bevallása szerint napi 5-6 órát olvas, és ezt több mint hatvan éve teszi. Mielőtt bevásárolt IBM részvényekből, állítása szerint legalább 50 évre visszamenőleg elolvasta a vállalat éves jelentéseit.

Azon világcégek vezetői, melyekben a Berkshire Hathaway (a Buffett által vezetett befektetési társaság) komolyabb méretű pozícióval rendelkezik, készséggel és rendkívül alázatosan bevallják, hogy a sztárbefektető legalább annyit tud cégeikről, mint ők maguk, akik napi szinten irányítják azokat. Emellett nem ritka, hogy ezek a topvezetők hétvégenként telefont kapnak tőle, mivel Buffett ilyenkor szeret igazán elmélyedni a negyedéves jelentések és az egyéb kiegészítő dokumentumok (például: proxy statement-ek) rejtelmeiben, felmerülő kérdéseit pedig nem tartja magában.

Kevesen tudják, hogy amit Warren Buffett csinál, az totális elhivatottságot és egy teljes élet „beáldozását" követeli meg, amire többek között egy házassága is ráment. Ezt nem lehet csak a pénzért csinálni, ez egy életforma. Aki a „dicsőséges Buffett-másolási hadműveletben" ezt figyelmen kívül hagyja, komoly árat fizethet érte.

Az áldozat önmagában kevés

Ha valaki nagyvonalúan túllép az eddig leírtakon és könnyelműen kijelenti, hogy egész életét a befektetési siker elérésének rendeli alá, még akkor sem mehet biztosra. Kiemelkedően eredményes csúcsbefektetők sora hangsúlyozta már nyilatkozataiban, hogy Warren Buffett egész egyszerűen nem utánozható teljes mértékben. A tudását meg lehet szerezni, a befektetésekkel kapcsolatos döntési folyamatban azonban a pszichológiai tényezők és a racionalitáshoz a legkeményebb helyzetekben is ragaszkodás legalább olyan fontos szerepet játszanak, mint a felhalmozott szaktudás.

Warren Buffett megingathatatlan magabiztossággal elemzi a vállalatokról szóló tengernyi információt, levonja a következtetéseit, a fejében összeálló kép alapján feltételezésekkel él a cég jövőjére vonatkozóan, elvégzi a számításait (melyek metódusát nyíltan átadja leveleiben), majd meghozza a befektetési döntését, ami mellett évekig, évtizedekig kitart attól függetlenül, hogy az adott részvény árfolyama miként ingadozik.

Mivel ennyi munkát kevesen hajlandók és képesek befektetni, továbbá többségünk hasonló szintű magabiztossággal sem büszkélkedhet, ezért a Buffett-féle „mélyelemzős" irányzat mellett erősen elterjedtek a szélesebb kör által hasznosítható mechanikusabb, ugyanakkor hasonlóan megalapozott és eredményes kvantitatív befektetési megoldások. Ezek egyik jeles képviselője az a Joel Greenblatt , aki épp a speciális céges szituációkra fókuszáló „mélyelemzők" táborát hagyta el az „új irány" kedvéért. Érdemes az ilyen jelekre odafigyelni, különösen, ha olyan valakitől jönnek, aki több évtizedet vizsgálva is éves 40 százalék körüli átlaghozammal büszkélkedhet.

Létezik járhatóbb és hasonlóan eredményes út?

Warren Buffett útja többségünk számára nem járható, ez azonban nem jelenti azt, hogy le kell mondanunk a kiemelkedő befektetési eredményekről, csak kicsit máshol kell keresnünk a megoldást. Az „omahai bölcs" nem meglepő módon kifejezetten azokat a vállalatokat kedveli, melyek évről évre egyre több készpénzt képesek megtermelni, ráadásul ha teheti, teljes egészében felvásárolja az ilyen cégeket, hogy ő rendelkezhessen ezzel a pénzzel és legjobb tudása szerint fektethesse be.

Teljes vállalatokat ugyan kisbefektetőként nehezen vásárolhatunk fel, olyan tőzsdei társaságokban viszont könnyedén szerezhetünk részesedést, melyek évtizedek óta egyre több profitot termelnek és ebből egyre több pénzt juttatnak vissza részvényeseik számára osztalék formájában. (Buffett is gyűjti az ilyen cégeket, elég csak a Coca-Cola vagy éppen IBM részvényekre gondolni, hogy csak a Berkshire legjelentősebb méretű pozícióiból szemezgessünk.)

Amellett, hogy ezen kiszámítható és növekvő osztalékok kellemes passzív bevételt jelentenek, bizonyított (lásd ezt a videót), hogy az ilyen befektetési célpontok előnyben részesítése kiemelkedő, az elmúlt évtizedet tekintve olykor még Warren Buffett eredményeit is felülmúló hozamokhoz vezet. Már „csak" meg kell találni az ideális jelölteket és azonosítani kell a megfelelő pillanatot a vásárláshoz. Szerencsére ehhez nem kell közgazdásznak lenni, kifejezetten egyszerű lépések sorozatával is el lehet jutni a várt eredményekhez.

Egyáltalán nem nehéz megtanulni, miként üzemeltethető heti 1-2 óra ráfordítással egy ilyen befektetési, vagyonépítési rendszer. A tudásanyag már magyar nyelven is elérhető online videótréning formában, illetve tömörebb változatban az Osztalékból szabadon című könyvben.

A cikk szerzője Sólyomi Dávid, az OsztalékPortfólió.com oldal megalkotója.

Investor.hu