Tényleg jobbak a japán vállalkozók?

A Fidelity Worldwide munkatársai évi 17 000, nagyrészt cégvezetőkkel, döntéshozókkal folytatott megbeszélés alapján mérték fel a következő év lehetőségeit.  

·         A Fidelity hangulati mutatói szerint a fejlett országok vállalatai magasabb pontszámot érnek el a bizalom, az ipari nyereség és a mérleg stabilitása terén

·         Minden harmadik elemző szerint bizakodóbbak a vállalatvezetők, mint egy éve

·         Az egészségügyi vállalatok rendelkeznek a legkedvezőbb, az energiaipari cégek pedig a legrosszabb ágazati kilátásokkal

·         Szinte minden régióban és ágazatban bizakodásra ad okot az osztalékok növekedéséhez kapcsolódó várakozás javulása

Az első kézből származó vélemények alapján minden harmadik Fidelity elemző arra a véleményre jutott, hogy a világ vállalatvezetői jelenleg bizakodóbbak, mint 12 hónappal ezelőtt voltak. Japánban a bizalmi index értéke 50%-ra nőtt, utána Európa (42 %) és az USA (37%) következik. A japán vállalatok a felmérésben értékelt minden más mutatóval kapcsolatban is pozitívabban nyilatkoztak, mint a többi térség válaszadói. Kiemelendő, hogy a Fidelity elemzői szerint a vállalatvezetők elsősorban Japánban számítanak arra, hogy mind az ipari hozamok, mind az osztalékfizetések mértéke javulni fog.

A Fidelity globális hangulati indexe

A vállalati vezetők bizalmi szintje – és négy további tényező – alapján kialakuló Fidelity Globális Hangulati Indexe a 2014-es 6,4 pontról kissé visszaesett, és jelenleg 5,7 ponton áll.* A felmérés a regionális differenciálódás mértékének növekedésére is rámutatott; a fejlődő piacok érték el a legmagasabb pontszámot – az élen Japán végzett (7,1 pont), utána Európa (5,8 pont) és az Egyesült Államok (5,6 pont) következtek.

A bizalom Japánban van

A vállalatvezetők bizalmi indexén kívül Japán az elemzőknek a tervezett tőkeberuházások mértékének változásával kapcsolatos előrejelzései tekintetében is jól szerepelt. A Fidelity Japán-elemzőinek kb. 80%-a egyenletes mértékű vagy növekvő tőkeberuházási kedvre számít (USA: 74%, Európa: 64%). Négyből három elemző (75%) szerint a japán vállalatok tőkearányos megtérülése növekvő mértékű lesz, míg Európával kapcsolatban ez az arány csupán 36%. Az Egyesült Államokat értékelve csupán minden negyedik elemző (23%) véli úgy, hogy nőni fog a megtérülés. A vállalati mérlegek stabilitásával kapcsolatos kilátások Japán esetében szintén pozitívak: a Fidelity Japán-elemzőinek 70%-a úgy véli, hogy a vállalatok mérlegei stabilabbak lettek – ez jobb arány, mint ahányan Európával kapcsolatban ugyanezt gondolják (67%). Az Egyesült Államok vonatkozásában csupán az elemzők fele (50%) van ezen a véleményen.

Rikkerink hozzátette: „A szilárd vállalati mérlegek láttán az elemzők növekvő osztalékkifizetésekre is számítanak. A megkérdezett elemzők háromnegyede arra számít, hogy a következő tizenkét hónapban a japán vállalatok növelni fogják a részvényeseiknek kifizetett osztalékok összegét.”

Feltörekvő piacok és Kína

A feltörekvő piacok kilátásai azonban nem ennyire kedvezőek. A regionális rangsorban az EMEA-országok (Kelet-Európa, Közel-Kelet és Afrika) csoportja, valamint Latin-Amerika áll az utolsó helyen: Globális Hangulati pontszámuk 4,3 pont. Az elemzők kb. 59%-a szerint a vállalatvezetők bizalmi szintje jelentős vagy nagyon jelentős mértékben csökkent az általuk vizsgált országokban, és az elemzőknek mindössze 8%-a számolt be a vállalatvezetők bizalmi szintjének növekedéséről.  A válaszadók fele (50%) úgy véli, hogy az előttünk álló egy év során a vállalatok visszafogják majd tőkeberuházásaikat. Ennek elsősorban az energiaszektornak az olajár bedőlése miatt tapasztalható gyengélkedése az oka, de az is hozzájárul, hogy az erős dollár miatt a régióban csak drágábban lehet finanszírozáshoz jutni.

Kína tekintetében elemzőink harmada számolt be arról, hogy nőtt az általuk vizsgált vállalatok vezetőinek bizalmi szintje, és a Kínával foglalkozó elemzők több mint 80%-a számít arra, hogy idén nőni fog az osztalékok mértéke. „Kínával kapcsolatban óvatosak vagyunk, mivel lassul a gazdasági növekedés” – mondta Rikkerink. – Ugyanakkor nem valószínű, hogy 2015-ben rendszerszintű válságra kerülne sor, és a gazdasági növekedés lassulása ellenére továbbra is kínálkoznak lehetőségek a rendszeres jövedelem reményében befektetők számára a világ egyik legnagyobb gazdaságában – tette hozzá.

Az egészségügy a favorit

A legmagasabb Global Hangulati pontszámot (6,8 pontot) az egészségügy érte el. Az ezzel az ágazattal foglalkozó elemzők 60%-a az általa vizsgált vállalatok vezetősége körében a bizalmi szint emelkedését tapasztalta, és ugyanilyen arányt képviseltek azok is, akik szerint növekedni fog a tőkearányos megtérülés. Emellett minden második elemző növekvő osztalékokra számít, és egyikük sem véli úgy, hogy az osztalékok összege csökkenni fog. A globális egészségügy kedvező kilátásai főleg az orvostudomány és a kutatási eredmények, elsősorban az onkológia, az immunterápia és a génterápia terén tapasztalt előrelépésnek köszönhetők. A fejlődő piacok népességnövekedése és a fejlett országok elöregedése miatt az egészségügyi boom egyelőre tartós marad

Marad az osztalék

A legtöbb elemző az egészségügy kapcsolatban jelzi előre az osztalékok növekedését, ezt követik az alapvető fogyasztási cikkeket előállító vállalatok, majd a közműszolgáltatók. Az egyetlen ágazat, melyben valószínűleg jelentős mértékben csökken majd a kifizetések mértéke, az energiaszektor.

A felmérés egyik legpozitívabb eredménye az volt, hogy általánosan igen magasak az osztalékfizetési várakozások: Összességében a válaszadók alig 10% számít az osztalékok megkurtítására vagy teljes eltörlésére, mivel a vállalatok tudják, hogy ez mennyire negatív üzenet lenne a befektetők felé, ezért ezt igyekeznek mindenképpen elkerülni.  A japán vállalatokkal foglalkozó elemzők közül négyből három az osztalékok emelésére számít. Az USA-val kapcsolatban megkérdezettek 50%-a az általa vizsgált ágazatokban a kifizetések növekedését prognosztizálja, és Európa viszonylatában is 33% azoknak az aránya, akik növekvő osztalékokat várnak.

Hol a rizikó?

Hogy mi befolyásolhatja negatívan a növekedést? Ilyen például a globális likviditás, az európai mennyiségi lazítás és a Grexit, vagyis Görögországnak az eurozónából való kilépésének kockázata, valamint az USA-ban érvényes kamatlábak növekedésének mértéke és időzítése – ez utóbbi néhány, bizonytalan fizetésimérleg-egyensúllyal rendelkező feltörekvő piac számára jelent kockázatot. Kína „kemény landolásának” veszélyét szintén gyakran emlegetik. Például a bánya- és fémipari részvények szpredjei ez utóbbit jelenleg valós, de nem különösebben valószínű lehetőségként árazzák be.

A politikai kockázatok szintén fontos szerepet játszanak, és az olajárak további csökkenése komoly gondokat okozhatna az olajtermelő országoknak és térségeknek, és persze maguknak a feltárással foglalkozó vállalatoknak is. A Fidelity elemzői továbbra is szorosan figyelemmel kísérik az erősödő deflációs nyomást és a devizák volatilitását, a megszokott rendet felkavaró, úgynevezett diszruptív technológiákat vagy üzleti modelleket, a tőkeberuházások növekedésének lassulását, a kínai, indiai és egyéb országokban bevezetett reformok elakadásának valószínűségét, valamint a szabályozói környezet áttekinthetetlenebbé válását.