6 közhely a sikerhez

1. A vállalkozó magányossága

A szakmai vagy pénzügyi befektető gyakorlatilag a partvonalon kívülről nézi a meccset, aki valóban a dolgok közepében áll, az a vállalkozó. Azaz a befektetőkkel meg lehet – részben – osztani a kockázatot, de a feladat elvégzése a vállalkozó dolga. ezért a vállalkozó – hacsak nem figyel oda – könnyen magányossá válhat. Ezért célszerű a vállalkozásról való gondolkodásba bevonni olyanokat, akiknek a véleményére a vállalkozó ad: más, sikeres vállalkozók; szakmai szervezetek képviselői stb. A segítség jöhet kutatási anyagok formájába is. A lényeg a valamilyen szakmai, üzleti visszajelzésen, kontrollon van.

2. A vállalkozó motivációja

Különösen izgalmas egyéni feladvány annak a megfogalmazása, hogy valójában miért is kezd valaki vállalkozni? Mi az a cél, amit el szeretne érni? Ugyan számos motivációs elmélet létezik, érdemes az egyik elsőhöz, a Maslow által hetven éve felállítotthoz visszanyúlni.

Kitűzött cél Lehetséges mutatószám Fókusz:

• Egzisztenciális biztonság megteremtése
• Havi rendszeres X eFt magán bevétel
• Biztonság, fenntarthatóság
• Önmegvalósítás
• Megvalósított, a piac által visszaigazolt ötlet
• Vevői/felhasználói szám maximalizálása
• Eladható vállalkozás létrehozása
• A vállalkozás remélt Y eFt értéken való eladása (Z időpontig)
• Transzparens, a vállalkozótól függetleníthető működés

A fenti célok nem zárják ki egymást, és időben is alakulhatnak, változhatnak. Belátható, hogy a különböző célok más-más stratégiát követelnek, más-más racionális és érzelmi elköteleződést jelentenek. Hasznos ezekkel tisztában lenni…

3. Kulcskérdés – az üzleti elképzelés

Az üzleti ötlet szükséges, de nem elégséges feltétel egy vállalkozás sikeres beindításához. Kell mellé egy terv, amit ugyan üzleti tervnek is szoktak nevezni, de gyakorlatilag elsősorban egy megvalósíthatósági tanulmány. Azt vizsgálja, hogy miként lehet az üzleti ötletet valóra váltani: milyen erőforrásokkal, milyen ütemezés, milyen piaci hipotézisek mellett.

Ami legalább ilyen fontos, az az üzleti modell kidolgozása. Ez tartalmazza azt, hogy milyen terméket, vagy szolgáltatást kinek és hogyan nyújt a vállalkozás, és ki, hogyan és miért fizet. Nézzünk néhány rövid példát:

• Az internetes tartalomszolgáltatók (pl. Index, hvg.hu, hazipatika.com) esetében az egyik jellemző modell, hogy a tartalomfogyasztók ingyen jutnak a tartalomhoz, de a nagyszámú olvasóközönség elérése érték a hirdetőknek, akik fizetnek azért, hogy hirdetéseik megjelenhessenek a felületen.
• Az egyik hódító üzleti modell a vásárlói közösségeket szervezésére épít (Bónuszbrigád, Kupon). Lényege, hogy megadott feltételek mellett tömegesen szervez vevőket az eladók számára. A nagyobb, és tervezhető forgalom és az új ügyfelek megszerzésének alacsony költségei miatt megéri az eladóknak; az alacsony ár miatt vonzó a vevőknek; és a jutalékból egész jól megél a vállalkozás.
• Egy vállalkozás kidolgozta az egyébként eddig nem hasznosított hulladékok (pl. csoki alufólia, csikkek) hasznosítását lehetővé tevő technológiáját, a begyűjtéshez megnyerte partnernek a Postát. A hulladékot beküldők környezetbarát célok támogatására fordítható pontokat kapnak. A vállalkozás a hasznosított hulladék eladásából származó bevételéből tartja fenn magát.

A fenti példákból is látható, hogy messze vagyunk az árucsere, vagy a „sima” kereskedelem üzleti modelljétől. A verseny egyre inkább üzleti modellek között zajlik. Ezért egyrészt érdemes megismerni minél több üzleti modellt arról a területről, ahova be kívánunk lépni, másrészt körültekintően megtervezni sajátunkat.

4. Változás állandósága

Egy üzleti vállalkozás nagyon dinamikus térben működik. Változnak a vevői szokások, és a gazdasági-jogi környezet; megjelennek új technológiák és helyettesítő termékek; és – főleg, ha vonzó piacon vagyunk jelen – számíthatunk a verseny erősödésére is.

5. Érzelmi kötődés

Egy vállalkozás létrehozása: alkotás, teremtő munka. Gyakori, hogy az alapítók érzelmileg erősen kötődnek a vállalkozáshoz, és ezt a „saját gyerek” szindrómát (tünet együttest) említhettük volna akár a kockázatok között is… Ez a felelősségvállaláshoz közel eső kötődés eleinte hasznos tud lenni, idővel azonban (hasonlóan a gyerekek el-nem-engedéséhez), kóros lehet, különösen, amennyiben a vállalkozóban erős a bizalmatlansági tényező is.

Törekedni kell a vállalkozás racionális (értelmi) kezelésére, és minimalizálni az érzelmi viszonyulást. Egyébként könnyen előfordulhat, hogy a céget akkor sem sikerül eladni, amikor valóban komoly vevő jelentkezik rá.

6. Pánik ellen, a nyugodt éjszakákért

Egy vállalkozó – természeténél fogva – a lehetőségek határait feszegeti. Megpróbál ott átmenni az akadályokon, ahol mások már visszafordulnak. Keresi a siker felé vezető, gyakran járatlan utakat és közben kihasználja mindazokat az adózási, költségkímélő lehetőségeket, amelyek segíthetnek a vállalkozás fenntartásában. Ha kell, másik adózási formát választ, ha lehet, áthelyezi a székhelyét kedvezőbb adózású helyre. Ha teheti, máshonnan vásárol árut és/vagy szolgáltatást, onnan, ahonnan jobb kiszolgálást és kedvezőbb árakat ajánlanak neki. Eközben (különösen, ha elkapja a harci hév) számos veszély is leselkedik rá, melyek közül kettőt mindenképpen érdemes kiemelni:

• Az egyik veszély a jogkövető, és etikus magatartás határainak az átlépése, azaz, amikor egy vállalkozó letér a jog és a még tisztes üzleti magatartás útjáról.
• A másik, szintén álmatlan éjszakákat okozó veszély a biztonsági háló nélküli működés.

Sok Sikert!

Gál Andrea

Vállalkozz Itthon!