7 kritérium, amiről nem szabad elfeledkeznek Vállalkozási formák választása kapcsán

Aki új vállalkozásba kezd, nagyon hamar szembekerül azzal a kérdéssel, hogy milyen jogi formát válasszon. Bár látszólag nem kapcsolódik a gyártáshoz, nem befolyásolja a piacot, a kereskedelmet, mégis döntő fontosságú a vállalkozás hosszú távú sikerében.

Bizonyos mértékben a szervezeti forma befolyásolja a vállalkozó pénzhez jutási esélyeit, meghatározza a fizetendő adó mértékét, és behatárolja a vállalkozó jogi kötelezettségeit az üzleti dolgokban.

1.    A vállalkozások tulajdonformái:

• Magántulajdon: a cég teljes egészében a vállalkozó tulajdonában van.
• Önkormányzati tulajdon: a vállalkozás közösségi tulajdonban van, vagyis az egész településé - például a távhőszolgáltatás.
• Állami tulajdon: pl. a Magyar Posta
• Vegyes tulajdon: az előzőek keveredése, például állami és magántulajdonban is van.

Nagyon fontos, hogy ne keverjük össze a tulajdoni formát a vállalkozási formával. Valamennyi tulajdonforma megjelenhet különböző vállalkozási formákban. Például: az állami tulajdonú cég is lehet részvénytársaság, de egy Kft. is lehet magántulajdonú, vagy akár egy önkormányzat is lehet a tulajdonosa.

2. A tevékenységi kör

Általában minden vállalkozás többféle tevékenységet végez, de meg kell nevezni az úgynevezett fő tevékenységet is. Például ruházati cikkek értékesítése, cipőjavítás, könyvkiadás.

3. A vállalkozási formák közötti választás szempontjai:

• Az indulótőke nagysága: Vannak olyan vállalkozási formák, amelyeket csak meghatározott összeggel lehet indítani (például: Kft., Rt.). Kis összegű (néhány tízezer, maximum százezer forintos) tőkebefektetéssel egyéni vállalkozást, közkereseti társaságot, vagy betéti társaságot célszerű alapítani.
• Finanszírozási lehetőségek: Már az indulásnál gondolni kell arra is, hogy a vállalkozás hosszútávon finanszírozható legyen. Tény, hogy a nagyobb vállalkozások hitelképessége jobb, a bankok sajnos „szívesebben” folyósítanak hitelt számukra, mert biztosabbnak látják a hitel visszafizetését. Ennek oka, hogy a nagy vállalatok törvényi és szervezeti garanciái a bank számára erősebb garanciát jelentenek.

4. Adózási szabályok

Az adózási szabályok évről-évre változnak, ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy vállalkozásunk számára a legkedvezőbb formát tudjuk kiválasztani.

5. Az anyagi felelősség mértéke

A vállalkozások anyagi felelősségének mértékét a vállalkozás jogi formája határozza meg. Amennyiben korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalunk, esetleg elveszíthetjük a magánvagyonunkat is; ellenben, ha korlátolt a felelősségünk, csak a vállalkozásba befektetett pénzünk vész oda.

6. Részvétel a vállalkozás irányításában

El kell döntenünk, hogy személyesen részt kívánunk-e venni a cég irányításában, vagy inkább szakemberekre bízzuk. Az előbbi esetben személyes rálátásunk, befolyásunk záloga lehet a sikernek, és a kudarcért sem okolhatunk mást. Ha az utóbbi megoldást választjuk, akkor feltétlen bizalmunkat kell, hogy élvezze a cég vezetősége.

7. Jogi személyiség és jogi személyiség nélküliség

• Jogi személyiség: A jogi személyiség jogképességgel rendelkező nem természetes személy. A jogi személy saját neve alatt szerezhet minden olyan jogot és vállalhat minden olyan kötelezettséget, amelyek jellegüknél fogva nem csupán egy személyhez fűződhetnek. Jogi személy például az állami vállalat, a gazdasági társaság, az alapítvány.
• Jogi személyiség nélküliség: A jogi személyiség nélküliség azt jelenti, hogy a vállalkozás tulajdonosa(i) magánemberként vonható(ak) felelősségre. Léteznek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok is: betéti társaság, egyéni cég.
• Természetes személy: Minden 18. életévét betöltött magyar, illetve vállalkozás működtetésére jogosult külföldi állampolgár.

Sikeres cégalapítást kívánok!

Gál Andrea

Vállalkozz Itthon!