Hogyan válasszuk ki a tökéletes munkaerőt?

Ha volt már saját dolgozód, akkor könnyen lehet, hogy találkoztál olyannal, aki az állásinterjún nagyon jól eladta magát, de miután megvetette a lábát, már nem dolgozott jól, azt figyelte, mikor lustálkodhat, mikor mismásolhatja el a feladatokat, mikor mehet el előbb, és amikor csinált valamit, azt sem úgy, ahogy kellett volna. Ezeket az embereket nevezik fizetett ellenségnek, hiszen hátráltatják a működést, de cég pénzének egy része náluk landol fizetésként.  A másik katasztrófa az, aki meggyőzően alakítja a hozzáértőt, ám valójában alig konyít az adott területhez. Ha volt hozzájuk szerencséd, ha nem, nyilván nem akarsz belefutni ilyesmibe.

Egy alkalmazottnál nem csak a hozzáértés, hanem a hozzáállás is számít és nem mellesleg a személyiség. Íme néhány tipp, amivel kiszűrheted, kit nem éri meg felvenni:

A valódi tudás felmérése:

1. Ismerd részletesen a szakterületet, melyre felvételt hirdetsz!
2. Kérdezz rá konkrétumokra, megoldandó feladatokra, melyek előfordulhatnak a leendő munkavállaló leendő munkája során! Tudd meg, hogyan oldaná meg, hogyan végezné az adott feladatot!
3. Dolgozd ki előre a kérdéseket, de ne csak a szokásos HR kérdéssoron menj végig, hiszen azt ismeri már szinte mindenki és nagyon ügyesen fel tud rá készülni.
4. Kérd meg az interjú alanyát, hogy beszéljen az adott területről átfogóan, majd emeljen ki néhány példát az eddigi munkáit alapul véve!
5. Ellenőrizd a referenciákat! Sokan nem teszik meg, vagy egyáltalán nem is kérnek referenciát, ezért manapság sokan írnak valótlan munkahelyeket vagy munkaköröket az önéletrajzukba, mellyel megtévesztik leendő munkaadóikat. Ez egy nagyon fontos kérdés, hiszen tapasztalnak állítja be magát valaki egy olyan dologban, amiben vagy egyáltalán nincs gyakorlata vagy csak kevés.

A munkához való hozzáállás és személyiség felmérése:

1. Figyeld az interjúra érkezőket még a bemutatkozás előtt! Mikor belépnek a helyiségbe, már látni lehet mennyire magabiztosak. Aki szinte úgy töri rá az ajtót az emberre, az erőszakos, túl határozott, de ha épp egy középvezetőt keresünk, akkor még előny is lehet az ilyen fellépés.
2. Bemutatkozásnál tovább szűkíthetjük megállapításunkat a kézfogás a tekintet, az ülő alkalmatosság elfoglalása megfigyelésével. Túl enyhe, túl durva kézfogás. Tekintete máshol jár vagy a szemedbe néz. Mosolyog, esetleg hebeg-habog vagy mogorva.
3. Mérd fel pontosan, mely embertípus lesz a legmegfelelőbb az adott állás betöltésére, és már az álláshirdetésnél kezd el a szűrést azzal, hogy a megfogalmazás és a megjelölt elvárások a felvenni kívánt személyek számára legyenek hívogatók.
4. Tégy fel olyan kérdéseket, melyből kiderül, hogy mely csoportba sorolható az illető. Vannak energikusabb, dinamikusabb emberek, vannak elemzők, vannak humán beállítottságú, lassabb személyek. A dinamikus egyén jól, lendületesen beszél, hangulata ingadozó ugyan, de tettvágya sikereket eredményez, így ha van hol bizonyítania, jól érzi magát, motivált. Könnyű felismerni és bizonyítani, ha az interjún kapott feladatnál fő célja a bizonyítás és élvezi.  Az elemző típus lassabban dolgozik, de sokkal pontosabb, mint dinamikus társai. Nem fut bele annyi hibába, de kitörő lelkesedést nem kell tőle várni. A humán típus pedig az, aki a feladatot mindig az emberi oldalról közelíti meg.  Felismerhető arról, hogy kellemetlen helyzetben ő inkább nem konfrontálódik, nem annyira erős kiállású.
5. Az interjún jól megfigyelhető, hogy van, aki csak túl akar lenni rajta, van, aki élvezi a bizonyítási lehetőséget és van, aki érdektelenül, amolyan „lesz, ami lesz” módon áll hozzá. Sok apróság mellé ezt a megfigyelést is betehetjük, nagyban tudja árnyalni a képet, mert következtetni lehet arra, milyen a feladatokhoz való hozzáállása. A túl vidám, túl feszült és túl motiváltnak tűnő jelentkezők becsapósak lehetnek, a túlzás sokszor az ellenkezőjét jelenti.

Persze nagyon fontos megjegyezni azt is, hogy az emberek pillanatnyi lelkiállapotát, kedvét, hozzáállását, úgy lényegében az egész lényét időlegesen sok külső tényező befolyásolhatja. Pont ezért nem szabad csak egy-egy megfigyelésre hagyatkozni. A fáradt ember, aki valami külső tényező miatt nem aludt egész éjjel, nehezebben teljesít, de kipihenve könnyen lehet, hogy pompás munkaerő. Igaz ez arra is, aki épp szomorú, ideges, feldúlt valami miatt, ami általában nem jellemző az életében. A magánélet nem keverhető bele a munkába, de emberből vagyunk, így sajnos nem lehet a munkahely küszöbén teljes mértékben letenni a problémákat. Főleg, ha azok fizikai jellegűek. Erős fejfájással interjúra menni nem lehet leányálom.

A másik oldal is előfordulhat, mikor valaki kirobbanó energiával, széles, meggyőző mosollyal és tettvággyal ékezik, ám később kiderülhet, hogy csak valamiért nagyon jó napja volt és folyamatos, erőteljes motiváció hiányában a bemutatkozásnál megismert emberhez még csak nem is hasonlít.

Ha a felvételt HR munkatárs végzi, akkor nagyon fontos, hogy biztosak legyünk abban, a munkatárs rendelkezik kellő emberismerettel és hasznos dolog folyamatosan képeznie magát.

Akácosi Tivadar Tibor

motivatorma.hu