Az egyéni vállalkozás létrehozásakor felkeresendő intézmények

Melyik intézményt kell először a leendő egyéni vállalkozónak felkeresnie, és mit célszerű magával vinnie?

1. Okmányiroda, vagy önkormányzat jegyzője - (az adózó székhelye szerint illetékes)

A korábbiakban ismertetetteknek megfelelően, az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül vagy személyesen kezdeményezhető. Személyes kezdeményezés esetén az eljáró hatóság végzi az ügyfélkapus bejelentést.

2. NAV – Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Az Art. alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adóalany folytathat, így az adózót bejelentési kötelezettség terheli az adóhatóság felé. Az ún. „egyablakos rendszerből” adódóan, az egyéni vállalkozó a tevékenységének az okmányiroda (jegyző) felé történő bejelentésével kéri az adószám megállapítását. Az egyéni vállalkozó adatait az okmányiroda által meghatározott nyilvántartási számmal együtt az okmányiroda az adóhatósághoz továbbítja számítástechnikai úton az adószám kialakítása végett. Az adóhatóság is haladéktalanul köteles az adószámot az okmányirodával közölni. Az egyéni vállalkozót ezt követően az adóhatóság az adószámon tartja nyilván.

Az okmányirodához intézett bejelentés benyújtásával az egyéni vállalkozó a NAV felé is teljesíti bejelentkezési kötelezettségét.

3.Hitelintézet

Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat. Az első pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitni.

Az egyéni vállalkozó az általa kiválasztott pénzintézetnél benyújtja a számlanyitási kérelmét pénzforgalmi bankszámla nyitásához, nyilatkoznia is kell arról, hogy a számlatulajdonos azonos a tényleges tulajdonossal (a pénzmosás megakadályozása érdekében). Ezután kerülhet sor a Bankszámlaszerződés megkötésére, amely az egyéni vállalkozó és pénzintézet között jön létre és az aláíró-kartont is kitöltik. A bank ezután egy háromszor nyolc (3X8) karakterből álló pénzforgalmi számot ad ügyfelének. Az első nyolc számjegy a pénzintézet azonosítására, a második nyolc számjegy, pedig az ügyfél azonosítására szolgál, a harmadik nyolc számjegy általában mind nulla és el is hagyható. A Bankszámlaszerződéshez szükséges adatok: egyéni vállalkozó neve, székhelye, adószáma, vállalkozói igazolvány száma, kelte.

4. NAV

A bankszámlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni az adóhatósághoz az elsőként megnyitott belföldi pénzforgalmi bankszámláját. A későbbiekben is valamennyi bankszáláját be kell jelentenie az adózónak 15 napon belül.

Az egyéni vállalkozó közreműködőként alkalmazottat, külön jogszabályban meghatározott bedolgozót, segítő családtagot, és szakiskolai, szakközépiskolai tanulót foglalkoztathat.

A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozó - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát.

5. Önkormányzat

Az egyéni vállalkozó a székhelye szerint illetékes önkormányzat Adóirodájában tehet eleget bejelentési kötelezettségének az adott település helyi iparűzési adója alá, ezt egy helyileg rendszeresített „Bejelentkezési lap” című nyomtatvány kitöltésével tudja megtenni. Az Adóiroda az iparűzési adóbevallás nyomtatványokat ez alapján postázza az egyéni vállalkozónak.

A tevékenységétől függően a vállalkozóknak az Önkormányzattól „Működési engedély”-t is kell kérniük, ha üzlethelyiséggel rendelkeznek és ezt az adott üzletben, kell őrizniük.

Egyéb más engedélyeket is kérhet még a vállalkozó a tevékenysége jellegétől, körülményeitől függően, pl. Telephasználati ill. Használatbavételi engedély stb. A szükséges engedélyek hiányában, megbírságolhatják a vállalkozót, ennek megelőzése érdekében még a tevékenység megkezdése előtt érdemes alaposan tájékozódni a megfelelő szakhatósági szerveknél és beszerezni ezeket.

6. Kamara

Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítását.

A 2012. január 1-től életbelépő új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek:

• a kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni,
• a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5 000 Ft kamarai hozzájárulást fizetni. A hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonásra kerül a tagdíjból.
• a Kamara pedig köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen nyújtani.

Cégtábla

Az üzletét, telephelyét köteles cégtáblával megjelölni, amelyen fel kell tüntetni a vállalkozó nevét, tevékenységét, és ha a székhelye eltér az üzletétől, azt is fel kell tüntetni.

Bízom, a cikk hasznos volt számodra! Ha észrevételed és kérdésed van, kérlek jelezz felénk.

Gál Andrea

Vállalkozz Itthon!