Vállalkozást alapítok! Na de milyen vállalkozási formát válasszak?
Mi a szellemi szabadfoglalkozás és mi a közkereseti társaság?
Szellemi szabadfoglalkozás
Kizárólagosan szellemi jellegű szolgáltató tevékenység végezhető magánszemélyként, egyéni vállalkozói igazolvány nélkül is, ezt nevezzük szellemi szabadfoglalkozásnak. A szellemi szabadfoglalkozás választását csak bejelenteni kell, azaz nem kell semmilyen vállalkozást alapítani hozzá.
Aki ezt választja, az egy külön adószámot kap, így számlázhat és költséget is elszámolhat.
A szellemi szabadfoglalkozás előnye az egyéni vállalkozással szemben, hogy nem igényel külön alapítási eljárást, és költséget, gyorsabban megszüntethető, a működés során kevesebb adminisztrációt igényel, vállalkozói járulék-, helyi adófizetési kötelezettsége nincs, minimálbér utáni – jövedelemtől független - havi járulékfizetési kötelezettsége nincs. Azok az elszámolások – adóelőleg, járulékok - amelyek az egyéni vállalkozót terhelik – a szabadfoglalkozásban a foglalkoztatóra hárulnak – így lényegesen kevesebb adminisztrációval jár, arról nem is beszélve, hogy választható olyan adózási formája is, amelyben nem is kell könyvelni. A személyhez kötődő, nem rendszeresen jelentkező kisebb megbízások teljesítésére ilyen jellemzőinél fogva alkalmasabb, mint az egyéni vállalkozás.
A közkereseti társaság (a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. A kkt. kapcsán az alábbiakban olvashatsz hasznos információkat!
Közkereseti társaság (kkt)
A közkereseti társaság (a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják.
A közkereseti társaság elnevezést – vagy annak „kkt” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni.
A társaság tajgai személyesen közreműködhetnek a társaság tevékenységében. A tagot személyes közreműködéséért díjazás illetheti meg.
A társaság az év (naptári vagy üzleti) végén a számviteli törvény szerinti beszámolót készít. A beszámoló elfogadásáról, valamint az adózott eredmény felhasználásáról a tagok gyűlése határoz.
Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár.
A közkereseti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, amelynek tevékenységében valamennyi tag személyesen vesz részt. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy a társaságnál – annak legfőbb szerveként – taggyűlés működik. Ebben az esetben a társasági szerződésnek tartalmaznia kell a taggyűlés összehívásának, a határozathozatal eljárási rendjének szabályait.
A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
Jövünk a következő résszel! Úgy hogy folytatjuk!
Örömmel láttam, hogy a Grupama Arénában megrendezésre kerülő Fiatal Vállalkozók Hetén milyen sokan jöttetek el! Megdöbbentő volt látni, hogy közel ezren figyeltétek érdeklődve az előadókat, akik igyekeztek a tapasztalatukat megosztva segíteni benneteket azért, hogy egy napon Ti...
Leendő, vagy kezdő vállalkozóként mindenkinek szüksége van olyan tippekre és megerősítésekre, amelyek pozitív irányt mutatnak a vállalkozás rögös útján.
Vajon van-e szerepe, és ha igen, mekkora része van egy vevőszolgálatnak a vállalkozások sikerességében vagy bukásában? Van realitása annak, hogy a vevőszolgálat válhat adott esetben az üzleti siker vagy bukás fő tényezőjévé?